Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 15., nyilvános rendkívüli (gyógyszerész avató) tanácsülés

Az antik világban a gyakorlat talaján kialakuló különböző tudományok csirái a filozófiával egységes egészet alkottak /pap, orvos, gyógyszerész./ A történelem fejlődése során azonbaxi a különböző tudományágak differenciálódtak és ez a folyamat még napjainkban is tart. A tudósok mind mélyebb­re hatolnak szakterületükön, ez a terület viszont egyre sziikül. De ugyanekkor a szerteágazott tudományok érintkeznek is egymással megtermékenyítik egymást. Az emberiség történel­mének folyamán, még egyetlen korszakban sem fejlődött a tudomány olyan viharosan, mint napjainkban. Még sohasem volt ilyen intenziv a tudományágak differenciálódásának és egymásbafonódásának ellentmondó és a maga ellentmon­­dássosságában is egységes folvamata. A korábban egységes fizika számos olyan tudományágra bom­lott fel, amelyet csak a jelenségek tanulmányozásának kí­sérleti és matematikai módszerei kapcsolnak össze. Mem kevésbé mély a differenciálódás más tudományos területe­ken sem. Az orvostudományból először a gyógyszerészet szakadt ki még a középkor elején, hogy továbbra is azzal összefonód­va haladjon tovább. Önök fiatal fogorvos doktortársaim ugyancsak egy uj differenciált tudományág képviselői és hogy ez a tudományág milyen kapcsolatba fog ismét kerülni más orvosi vagy egyéb természettudományi ágakkal azt bizo­nyos mértékig az Önök tudományos munkája is meg fogja hatá­rozni. Ahhoz, hogy a haladó gondolkodású természet-kutatók, /akinek sorába Önök is most belépnek, - hiszen képességük, képesítésük feljogosítja Önöket erre,/ - el tudjanak iga­zodni a tudomány szétágazó és összefonódó egészében, hogy ügyelni tudjanak arra, hogy a fejlődés ne vezesse őket és Önöket elvi hibákhoz, aminek igen sok példáját ismeri a tudomány története, - iránytűre van szükségük. Ez az irány­tű a dialektikus materialista világnézet, amellyel önök is rendelkeznek és amely egyedül arra képes, hogy helyes irány­ba terelje az egész tudomány, valamint minden tudományág, többek között a mi tudományágaink fejlődését is. A marxistának a való élettel a valóság pontos ténveivel kell számolnia, nem pedig továbbra is a tegnap életében kapaszkodnia, amely mint minden elmélet,^ a legjobb eset­ben is csak megjelöli az alapvetőt, az általánosat, csak megközelítően foglalja magában az élet bonyolultságát - Írja Lenin. /24.kötet 1952. 27-28./ Kedves fiatal kollegáim! Most amikor a tantermekből kilépnek az életbe, tekintetük a jövőt fürkészi. Mi a siker titka, mia feladatuk, hogy lehetnek leginkább hasznára szükebb és ezen keresztül na­gyobb családjuk számára, a társadalomra. Ezek a kérdések izgatják valamennyiüket. Az egyénnek az életben elért sikereit és előrehaladását az intelligencia éa a speciális képességeken kívül jellem­beli tulajdonságai /energia, szorgalom, kitartás, lelkese-Ih’íj -6-w

Next

/
Oldalképek
Tartalom