Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 27., II. rendes egyetemi tanácsülés
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM /196_____sz. Tárgy: Hív. sz. Melléklet- 14 -Polinszky: Ha jól értelmezi a hozzászólást, akkor úgy véli, hogy egyetértés lenne abban, hogy a dékáni tanácsnak is döntési .joga legyen bizonyos kérdésekben. Rektor: Eddig a kari tanács volt az, amelynek döntési Joga volt. A kari tanácsnak van döntési joga, de adott esetben azt átruházhatja a dékáni tanácsra. Tehát a kari tanács döntési jogát■fenntartjuk, ez igy megnyugtató rendelkezés lenne. Farkas: Felvetődött az a bizonyos vétójog, amit a kar felett a rektor gyakorol. Logikusabbnak látszik, ha a dékánnak lenne felügyeleti joga. Az által is növeljük az egyszemélyi felelősséget, hogy a vétójogot a testület elnökének, a dékánnak biztosítjuk.1 Gábor: Fontos kérdésekben a dékáni tanács előkészíti az anyagot a kar számára és a kar szavaz bizonyos kérdésekben. Megmarad a kari tanácsnak a vétójoga a lenyeges kérdésekben. így megismeri az egyetem problémáit, megismeri a dékáni tanács döntéseit, azokat felülvizsgálhatja, és ha rossz, akkor meg is változtathatja. így képzeli el a dékáni tanács működését. Faráéi: Nem az a kérdés, hogy negyedévenként vagy milyen időközönként ül össze a kari tanács, hanem az, hogy milyen összetételű legyen és milyen határozathozatali jogköre legyen. Nem az a döntő kérdés, hogy milyen problémák ne kerüljenek ide, hanem hogy milyenek kerüljenek. Évi munkatervet hagynak jóvá, pl. a pártszervezetek és abban a munkatervben szerepel, hogy milyen napirendet tűz ki a végrehajtó bizottság, milyet a pártbizottság, vagy énnél szükebb testület mit tűz a napirendjére. Tájékoztat, beszámol vagy jelentést ad. Ez a technikája a dolognak államigazgatási és pártvezetési vonalon.
