Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 27., II. rendes egyetemi tanácsülés
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM /198_____sz. Tárgy: Hív. sz. Melléklet- 11 -vitainditásra szánták, hogy az egészséges kezdeményezés hangot kapjon. Egyetlen pontban érzi az egyetem egyet nem értését, ez pedig a kari tanácsok összetétele, ami sajnálatos módon félreértésre vezetett. Gábor és Radnót professzorok hozzászólásaiból derült ki, hogy máris történtek sértődések, és kéri, hogy ezeket a félreértéseket mielőbb tisztázzák a tanszékek vezetőivel. Ami azt a javaslatot illeti, hogy a tvr-t újra alkossák, megjegyzi, hogy ez a tervezet kizárólag az egyetemekre vonatkozik. A régebbi tervezetnek az volt a baja, hogy a felsőfokú intézményekre is azonos szabályokat alkalmazott, de ennek a megoldása lehetetlen volt. iifey-két éven belül az egész felsőoktatási intézmények keretszabálya elkészül és akkor gondolnak majd csak egy egységes főiskolai törvény kiadására. Amikor majd az egész kérdés tisztázódott, akkor majd kérni fogják, hogy emeljék törvényerőre. Pillanatnyilag uj tvr. kiadásával nem foglalkoznak. Ami a kari tanácsok összetételét illeti, nem biztos, hogy egy karnak az irányitása akkor jó, ha a szervezeti egységek vezetőiből tevődik össze, -^z nem jelenti azt, hogy egy-egy fontos döntés előtt az oktatási egység vezetője - rektor, dékán - esetleg szervezett formában ne kérje ki a tanszékvezetők véleményét. Az operativságot lényegesen jobban biztosítja kari szférában egy szükebb, választott testület, amely nem képviseleti alapon nyugszik. Félő, hogy egy 4o tagú kari tanácsnak formális lesz a működése, és lesznek olyan kérdések, amelyekben nem tud dönteni. Megoldható lenne az, hogy egy szükebb tanácsot kérjünk fel, döntési joggal. Ha az 50 fős tanács nem tud dönteni, felkérik a dékán elvtársat, hogy döntsön a dékáni tanács. Ilyen esetre lehet számitani és igy még antidemokratikusabban fogunk eljárni, a tanszékvezetők véleményét még kevésbé vesszük ilyen eljárás mellett figyelembe.