Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1967. szeptember 1., kibővített rendkívüli ülés
- 5 -Az elpiszkolódás 2 év alatt súlyosbodott és kénytelenek voltunk négy_tagu nagytakaritó-brigádot létesiteni. Ez megfelelő gépesítés mellett évente egyszer eljuthat a legtöbb intézménybe. Sajnos e takaritóbrigádot is, statusok hiányában, szerződéses alkalmazások révén terveztük a betegség miatti levonások terhére, amit két minisztériumi leirat is "szabályszerűtlen" és "jogellenes" jelzőkkel illetett. Ennek ellenére folytatni kell e munkát, mert nem vállalhatjuk a még súlyosabb hygiénés hiányosság, esetleg egy házi járvány bekövetkezését. Gyakran azonban nemcsak hygiénés hiány van intézményeinkben, hanem a munkabiztonság elégtelensége is. Ha nem akarjuk a balesetek és kártérítések növekedését, műszakilag megfelelőbb helyzetet kell teremteni. Ehhez néhány szakmunkás, pár villanyszerelő kell. A munkabiztonság érdekében vállaltunk ilyen szerződéses alkalmazásokat is. Gazdasági vonatkozású kérdések körül kiemelem az állóeszköz-beszerzés ügyét. Az állóeszköz-beszerzés az utolsó öt évben 2o és 53 millió forint között váltakozott. 1966-ban volt legnagyobb mértékű. Azonban aggasztó,hogy a költségvetés terhére történő beszerzés erősen csökkent. 1965-ban és 1964-ben 25 millió forint körüli értékű volt, 1965-ben már csak 15 millió és 1966-ban kereken 7 millió. Az idegen forrásból történt /Akadémia,-TFT, ETT, OaB, könyvjováirások, stb./ beszerzés a régebbi évi 4—7 milliós szintről 26 millióra emelkedett. Csak ez tudta a beszerzéseket a normális szinten’megtartani. A költségvetésnek összvolumenében az előző szinten történt rögzitése azt jelenti, hogy a fűtés, közszolgáltatások, vegyszer, gyógyszer, stb. drágulása miatti költség-többletet más helyről elvonással kellett fedezni. Emiatt kevesebb jut műszerre. Ez az oka annak, hogy a ma még látszólag egyensúlyban levő gazdálkodásban bajok vannak, egyik rovat és tétel növekedése a másikat csökkenti . E bajt csak növeli az, hogy a gazdasági és műszaki osztályokon inkább hivatalnokok, mint szakemberek működnek. Tevékenységük nem tud az egyetem sokrétű és magasszintü igényeihez felemelkedni és nem tudják a körülmények által adott uj követelményeket belátni. Nagy visszahúzó hatása van annak, hogy kisigényű, legfeljebb egyetlen intézményünk, klinikánk vagy intézetünk gazdasági és műszaki feladatának és nem az egyetem egészének ellátására képes emberekkel rendelkezik ez a szervezet. A végrehajtó szervek rövidlátása megbéníthatja a legjobb terveket is. Egyetemünknek a mostani években legnagyobb gondja a felújítások és a fejlesztés kérdése volt. Rektori működésem alatt folytatódott a kazánházak felújítása. A belsőtelepi kazánház 1965-66 években 15,7 millió forint, a külsőtelepi 1964-67 években 14-,8 millió forint költség révén átmenetileg megfelelő működésű. Ezek azonban nem modern kazánházak, hanem füstölők, porosak és klinikai telepeken korszerűtlenek. Tekintettel a Szlatina kazánok rövidebb élettartamára, a külső-