Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. március 29., IV. rendes egyetemi tanácsülés
5". vz. wjLle4Jü> Budapesti'Orvostudományi Egyetem 2121/1967. Egyetemi fcanácsülési anyag! IY. napirendi pont A Nagy Októberi Szocialista forradalom 90. évfordulóját egyetemünk is méltó keretek között kivonja megünnepelni. Ezért már az elmúlt évben elkészítettük a jubileumi tudományos ülésszakra vonatkozó tervünket. A tudományos előadásokra több szovjet akadémikust, egyetemi tanárt kivárunk meghívni. A meghívottak között szerepel B.Y. Petrovszkij akadémikus, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, aki 1949-től 1991-ig az Egyetem III. sz. Sebészeti Klinikáján volt tanszékvezető egyetemi tanár. Petrovszkij professzort nemcsak mint vendégünket szeretnénk október-november hónapban viszontlátni a jubileumi ünnepségek alkalmából, hanem az önállóvá vált budapesti Orvos tudómányi Egyetem első tiszteletbeli doktorává iszorotnénk avatni. Az alábbiakban ismertetem dr. Rübányi Pál egyetemi tanár urnák kezdeményezésemre tett ez irányú előterjesztését. "Ebben az évben ünnepli az egész háLadó világ és hazánk is, a Nagy Októberi Szocialista forradalom 90 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból azt a javaslatot teszem Rektor Urnák, hogy a BOTE B.Y. Petrovszkij professzort avassa ebben az évben diszdoktorrá. B.V. Petrovszkij professzor - mint közismert - 1949-91-ig két évet töltött hazánkban, egyetemünk III.sz. Sebészeti Klinikájának professzora volt és ittartózkodása alatt jelentős segítséget nyújtott a szocialista magyar egészségügy és a magyar sebészet fejlesztéséhez. B.V.Petrovszkij 1906-ban született. A Herzen professzor vezetésé alatt álló Moszkvai Sebészeti Klinikán kezdte sebészi pályafutását. 1944-ben a Leningrad! Katonai Orvosi -Akadémia professzora lett. 1946-tól a Szovjetunió Orvosi Akadémia Mellkassebészeti Klinikájának vezetője, majd pedig a II.sz. Moszkvai Orvos tudományi Egyetem sebészeti tanszékének profeszszora. Magyarországról való távozása után, a Szovjetunió Or-/ vosi Akadémiájának tagja lett, majd kát év óta a Szovjetunió égé sz sé gügyi Minisz tere. Kb. 200 tudományos dolgozata, több könyve és monográfiája jelent meg. Tudományos munkássága kiterjed a vértransfusióval kapcsolatos kérdésekre, a hadisebószet problémáira, majd pedig főleg a mellkas-sebészet területére. Régebben megjelent monográfiái a vértransfusióval, az érsérülésekkel, a nyelőcső és mediastinum sebészetével foglalkoznak. Az utóbbi é-g vekben főleg szív és érsebészettel foglalkozott, ebből a té-1693/1967. . / .
