Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. március 15., ünnepi tanácsülés
/I 36- 10 -kötelez bennünket. Erre gondolunk, amikor Egyetemünk szineit képviseljük hazai versenyeken és a Nemzet szineit a világ bármelyik táján. Ismételten megköszönöm az Igen tisztelt Egyetemi Tanács bizalmát és Ígérem mindhármunk nevében, hogy nemcsak a sportpályán fogunk helytállni, hanem az élet nagy stadionjában is. Rektor; bejelenti, hogy ülésünk negyedik napirendi pontja Madzsar József emlékérme és jutalomdij átadása. Az Egyetem Tanácsa 1965.októberében dr.Madzsar Józsefről, a hirneves szociál-hy^ienikusról, forradalmi politikusról a Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom kiemelkedő alakjáról elnevezett emlékérme és jutalomdij alapítását határozta el. Az alapítás célja az egyetemi ifjúság tudományos érdeklődésének serkentése és önálló, kísérletes munkán alapuló kiemelkedő munkájának jutalmazása. Emlékérmével és jutalomdijjal jutalmazhatók az ifjúság számára kiirt szakmai pályázatok közül kiemelkedő pályamunkák, továbbá a tudományos diákköri konferencián elhangzott legjobb előadások. Az Egyetemi Tanács alapítását az egészségügyi miniszter elvtárs múlt hónapban jóváhagyta, igy most kerül első Ízben az emlékérme adományozására sor. Madzsar József most lenne 91 éves. Gyenge szervezetű, törékeny testű ember volt, különlegesen erős, bátor lélekkel. 1899-ben Egyetemünkön nyert orvosi diplomát és 20 éven át felfelé Ívelő pályát futott meg. Hőgye3 melletti munkásság után fogorvosnak ment. Orvosi igényeinek korszerűségét mutatja, hogy az ő rendelőjében működött az első magán fogorvosi röntgen készülék. Kulturális, szociális és társadalmi érdeklődése vezette könyvtári munkába és Szabó Ervinnel együtt fejlesztette nyilvánossá a Fővárosi Könyvtárat. Irt "A meddő Budapest" címmel népesedési és szociálhigiénás dolgozatot, amit nyilván a "Meddő Ország" címmel Írna újra. ő számította ki és irta le, hogy amennyibe kerül egy államnak egy "ellenséges" katona megölése, annak tizedéből megmenthetné ^egy elpusztuló sajkát gyermekét. Politikai munkája és orvosi szakmunkája szervesen összeforrott, egyik támogatta a másikat. Maradandó ideológiai alkotása a Társadalmi Szemle megindítása /1931./ Az első budapesti szülőotthont ő létesítette és Bánóczy Lászlóval együtt igy rakta le alapjait a Stefánia Szövetségnek, amely viszont a későbbi állami egészségvédelem egyik alapja lett. Darwin, Kropotkin és Bölache müveit ő fordította magyarra. A darwinizmus hazai úttörője volt előadásaiban is.
