Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. február 15., III. rendes egyetemi tanácsülés

Mindezek ellenére, mivel tudományos minősítéssel nem rendelkezik, a bizottság nem javasolja, hogy dr.Rácz'Istvánt egyetemi docensi cimmel való kitüntetésre terjesszék fel«, • 69/ Dr.Fekete György; Előterjesztő: dr,Knoll József egyetemi tanár. Knoll professzor javaslata: "Hivatkozással az yo7/1966.sz,átiratra, tisztelettel javasolom, hogy a Kar dr„Fekete Györgyöt, a Kőbányai Gyógyszerárugyár Tudomá­nyos és Kutatási Főosztályának vezetőjét terjessze elő cimzetes ' docensi cimre, Fekete György kiváló szakember, aki az ipari kuta­tás területén munkálkodva, soha sem-szakította meg kapcsolatait az egyetemeken folyó kutatásokkal, ill* kutatókkal, tevékenyen részt"' vesz a Magyar Farmakológia! Társaság szükebbkörü vezetőségi tagja­ként a tudománypolitikai munkában, érdeklődéssel kiséri és a maga ' részéről mindenben támogatja a farmakológia! oktatást ás továbbkép­zést, Tudományos és oktató munkássága, valamint emberi magatartása alapján méltónak tartom a cimzetes docensi cimre„ Alábbiakban foglalom össze legfontosabb életrajzi -adatait: dr.Fekete^György 1926-ban született Budapesten, 1944— ben tett gimnáziumi érettségit, 1945 őszén kezdte meg orvosi tanulmányait Budapesten..és nálunk szerzett orvosi diplomát 1951-ben. 1947-1948-ban a BOTE Élettani Intézetében dolgozott, mint exter­­nista, majd 1951 március 31-ig a BOTE Gyógyszertani Intézetében mint akadémiai ösztöndíjas demonstrátor. 1952 április 1-ig a Magyar Farma Gyógyszerárugyár Biológiai laboratóriumának vezetőjeként mű­ködött, majd 1953 szeptember 1-ig a 3Z0TE Kórélettani Intézetének " adjunktusa volt, 1955 április 15-ig a Gyógyszeripari Kutatóintézet­ben dolgozott, mint önálló kutató. Ekkor került a Kőbányai Gyógy- ' szerárugyárba, ahol a Farmakológiái osztály vezetésével bizták meg. Jelenleg is e munkahelyen dolgozik 1957 március 1-től, mint az Or­vostudományi Főosztály vezetője, 1966.Január 1 óta, mint a Tudomá­nyos és .Kutatási Főosztály vezetője. Jelenleg irányítása alá tar- ' toznak a gyár összes tudományos osztályai ás kutató laboratóriumai. Tudományos munkásságát a BOTE Gyógyszertani Intézetében kezdte, ahol a szénhidrátok felszívódásával, valamint a szénhidrát és ion­­anyagcsere összefüggéseivel foglalkozott. Későbbi kutatómunkássá­ga néhány dextránnal foglalkozó közleményen kivül az endokrinülÓ-" gia, elsősorban a hormonok farmakológiája és a mellékvese funkció­it befolyásoló tényezők területére terjed ki. E témakörből■52 közleménye Jelent meg, amelyekben 7 kivételével első szerző. Hazai tudományos üléseken mintegy 5o; külföldieken mintegy 30 előadást tartott. Könyvet irt "A modern gyógyszeres therápia veszélyei” /Medicina 1962/, illetve szerkesztett és irt "A therápia aktuális kérdései" cimmel /Medicina 1964/, E munka második'kötete ez év végén Jelenik meg ugyancsak a Medicina kiadásában. "A mellékvesemüködést befolyásoló néhány tényező és a kéregszteroi­­dok hatékonyságának farmakológia! vizsgálata" cimü értekezésével kandidátusi fokozatot nyert 1962-ben, Tagja a Magyar Farmakológia! Társaság erű! • vezetőségének, a Magyar Élettani és Endokrinológiai Társaságnak, az Angol Farmako-" lógiai Társaságnak, a Német Farmakológia! Társaságnak, a. Nemzetkö­zi Biokémiai-Farmakológia! Társaságnak* Szerkesztője a Gyógyszerein 0086. 6 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom