Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. február 15., nyilvános rendkívüli (avató) tanácsülés
10 -A mai, de főleg a jövő gyógyszertári gyógyszerészetben kevesebb lesz a technológia és a növénytan, sokkal több a kémia és a fiziológia. A gyógyszerésztudomány már ma is szerves és magas szintű ötvözete lett a vegyészeinek, valamint a biológiai és egészségügyi szakismereteknek. Ez a munka szinvonalát emeli. A vele szemben támasztott igényt növeli. Ezt az igényt is ki kell szolgálni, nemcsak a dobozolt gyógyszert. Ehhez azonban a tudásnak és a szorgalomnak a bajnokságában kell eredményt elérni. A gyógyszerészet jövendő fejlődésében a tudományos törekvésnek lesz legnagyobb szerepe. Higyjék el, hogy nem annyira a lábunk visz a hegyre, hanem inkább a kiváncsiságunk. Az emberi szellem a döntő mozgató erő. Ez vált ki népvándorlást, vagy honvágyat egyaránt. Ez idézi elő a külső szükségletek és lehetőségek jelentkezésekor egyés tudományok és hivatások fejlődését is. így a gyógyszerészeinek az átalakulás közbeni előrelépése is azzal gyorsul vagy lassul, hogy szakemberei mekkora szakmai igényt tűznek maguk elé. Aki szemét eléggé állhatatosan magas csúcsokra veti, az előbb-utóbb meg is mássza azokat. A gyógyszerészek joggal büszkék nagy elődjaikre, pl. Sertürnernek /1783-1841/ munkásságára, aki 1805-ben 22 éves korában, mint gyakorló gyógyszerész izolálta a morfiumot. Ezzel a fájdalomcsillapítás nagy lehetőségét nyitotta meg. Az önmagában is jelentős eredménynyel, nagy lendülettel fejlődésnek inditotta a növényi alkaloida kutatást. Munkája időben is, értékben is, összevág Magendis-nek a kísérletes élettant megalapozó kutatásaival. A gyógyítás tudományának, a gyógyszerészi és orvosi hivatásnak nemcsak ősi, évezredekkel ezelőtti bölcsője vált közös, de modern természettudományos bölcsője is együtt ringott másfél évszázaddal ezelőtt. A gyógyszerészet nagyjai a természettudomány és kultúra nagyjai is. Hazai példát könnyű emliteni. Than Károly és Winkler Lajos egyaránt nagy kémikusok, nagy gyógyszerészek és nagvkulturáju emberek voltak. De jó példa az élete túlnyomó részében vidéki gyógyszerészként élt Hazay Endre /1876-1923/j aki patikusi működése közben irt 4 kötetes gyógyszerészi lexikont, 3 egyéb könyvet és 150 dolgozatot. E tudományos szakmunka mellett növényhisztológiai és barlangkutató működését is elismerték. Sőt műgyűjtő, Hollósy tanítványként festőművész-rajzoló volt, majd orgonamüvész és zeneesztétikus. Közben kémiai-biológiai műszerek tökéletesitője. E nagy enciklopédikus műveltségű gyógyszerész is példakép lehet a maiaknak. Irányjelző a gyógyszerészet gyakorlati és tudományos művelésében egyaránt. h\
