Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. november 30., II. rendes egyetemi tanácsülés

alatt automatikusan úgy is elsajátítják /Dr.Zsembery Dezső mb.belgyó­gyász pszt.vez,főorvos s.,k./*n Á III.évfolyam a belgyógyászati osztályokon biztosított gyakorlati le­hetőségekkel, illetve az ottani oktatással meg volt elégedve. Szinte " teljes■egyöntetűé ággél kifogásolják azonban, hogy úgy kerültek'belgyó­gyászati osztályokra, hogy gyógyszertant nem hallgattak és igy az ott " folyó^therápiát nem tudták kellőképpen megérteni. Javasolják, hogy áll­jon vissza egyetemünkön az a több mint egy évtizedes gyakorlat, misze­rint belgyógyászati osztályokra csak IV. évfolyam után, gyógyszertani " ismeretek birtokában kerüljenek hallgatók. Ekkor mar radiológiai tudás­sal is rendelkeznek, melynek hiányát ezidán ugyancsak komolyan érezték, a belosztályokon való munka közben. A nagyobb részben vidéken dolgozó IV,évfolyam véleménye a gyakorlatok hasznosságát illetően egyes munkahelyek szerint megoszlott. Általában legtöbbet szerintük a vidéki kiskórházakban tanultak, ahol kevés volt az orvos, illetve a kevésből is egyesek szabadságon voltak, következés­képpen munkaerejükre komoly szükség volt és igy mindenfajta munkához' könnyen hozzájuthattak. így a kórházon belüli nagy család fontos tag­jainak érezhették magukat ás idejük nem telt el haszontalanul.-Emellett pihenésre, nyaralásra és szórakozásra is bőven adódott alkalom, Birálták azonban általában a nagy megyei,•illetve városi kórházakban folyó gyakorlati, illetve oktatási munkát. Ennek oka szerintük a nagy betegforgalom, a kórházak zsúfoltsága, valamint az, hogy az orvosoknak nagy lekötöttségük miatt nem maradt mindig+idejük a velük való foglal-* kozásra. Hozzájárult mindehhez az is, hogy ezekbe a vidéki központok­­ba meglehetősen sok hallgató került mind egyetemünkről, mind pedig a másik három orvosegyetemről. f ; " -Különösen súlyos volt a helyzet a pécsi sebészeti klinikán, ahol medikus dolgozott, következésképpen alig tudtak velük mit kezdeni. A szállás és élelmezés vonatkozásában kedvező és kedvezőtlen tapasz­talatok egyaránt adódtak. Azokat a helyeket, ahonnan - a szállás te­kintetében - komoly hiányosságokról számoltak be hallgatóink, hacsak időközben az ottani elhelyezési lehetőségek ív.- javulásáról értesítést nem kapunk, számításainkból ki fogjuk hagyni, illetve csak saját la­kással biró hallgatókat küldünk pda. Röviden kivárunk csak utalni arra, hogy a hallgatók munkaruhával való ellátása nehézkes, sőt a legtöbb helyen rossz volt. A hallgatók vidékre küldését az érvényben lévő rendelkezések szerint folyósítható pénzben! juttatás sem teszi könnyűvé, tekintettel arra, hogy csak a jó, vagy annál jobb tanulmányi átlaggal rendelkező hall-" gatók kapnak annyit, hogy abból a napi háromszori élelmezést, a diák­otthoni elhelyezést, illetve az egyik vasúti utazás összegét fedezni tudják. A többiek részére a vidéki munka anyagilag deficitesnek mond­ható, igy ez a körülmény az attól való huzódozásuk egyik,oka. A fenti nehézségek ellenére is hibának éreznénk, ha a IV. évfolyam vi­dékre küldéséről a következőkben lemondanánk. Tapasztalataink szerifit a vidéken dolgozó hallgatók tanulnak legtöbbet és emellett nem elha­nyagolható az'a haszon sem, ami a vidéki gyakorlatokból a hallgatók 9o64

Next

/
Oldalképek
Tartalom