Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966

1966. június 10., kitüntetéses doktorrá avatói tanácsülés

2^

8

sincs még arról, hogy a mindennapos kutató munka és főleg annak a gyakorlati alkalmazása, a gyógyítás is ilyen mértékekig kiszélesedett volna.

Önöknek, a sok kiváló tanítványunk közül is kiemelkedetteknek, úgy kellene dolgozniok, hogy munkásságuk ehhe a kivánt, kibővült orvostudományba illeszkedjék.

Orvostudománjrunk eredményeit - főleg az említett magasságba és mélységbe kiterjesztését gyakran pesszimista módon Ítéljük meg. ügy látjuk, hogy kevés az, amit elértünk az egész szervez és az ultra strukturális részletek megismerése terén. Úgy vélik hogy a műszaki fejlődés nagyobb volt, jobban kiterjesztette az ember lehetőségeit. Azonban gondoljuk meg, hogy az űrrepülés eddig osak mintegy 3 $-al hosszabbította meg az ember számára kifelé a föld sugarát, befelé pedig földgömbünkbe még az 1 /o behatolás eléreséris probléma. Ha a méltán csodálatot keltő technikai eredmények arányai ilyenek, nem jogos az elégedetlen ség az orvostudomány lehetőségeinek a fokozódásával szemben se Orvostudományunk kétirányú kiterjedése az Önök orvosi működésé nek ideje alatt fog kialakulni. Legyenek ezen irányzatoknak le alább eredmém’-es felhasználói, de talán fejlesztői is. Mindennapi munkájukban pedig leljék meg boldogulásukat. A ma lehet fárasztó, vagy unalmas, de a holnap mindég szép és iggalmas, mert lehetősegek vannak henne. Váltsák eredménjrre ezt a lehető séget.

Ezt a kívánságot fejezem ki mai ünnepi avató tanácsülésünk vág Megköszönöm mindenkinek, elsősorban az Elnöki Tanács elnökének Dobi István elvtársnak, dr. Szabó Zoltán miniszter elvtársnak, a Párt és állami szervek képviselőinek, egyetemünk tanárainak és kedves vendégeinknek a megjelenését és ezzel a rendkívüli tanácsülést bezárom.

Budapest, 1966. junius 10.

.SÓS Jó: rektor