Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966

1965. szeptember 12., nyilvános rendkívüli (doktorrá avató) tanácsülés

- 13 -3} Dr. Varga: névsor szerint szélit ja először a "summa cum laude", majd "cum laude", és végül a "rite" minősitéssel végzetteket, /névsort lásd; 2. sz.mellékletben/. A felavatottak nevében; dr.Pátkai István Tisztelt ígyetemi Tanács! Orvos, illetve fogorvosdoktorrá avatásunkért fogadják köszö­­netünket. Eskünkhöz hiven arra fogunk törekedni, hogy a Buda­pesti Orvostudományi Egyetem becsületére és magunk tisztessé­gére minden tehetségünkkel, tudásunkkal és erőnkkel szolgál­juk a tudományt, az egészségügyet, ezzel népünket és a hazát. Rektor; Kedves fiatal doktortársaim! Önök most felruháztattak mindazokkal a jogokkal és köteles­ségekkel, amelyek a törvény erejénél fogva az orvosokat és fogorvosokat megilletik. Esküjükhöz hiven törekedjenek or­vosi, illetve fogorvosi működésükkel a magyar ^egészségügyet előzmozditani, a dolgozó nép és a betegek javát szolgálni. Törekedjenek tudományuk további művelésével tudásukat és is­mereteiket továbbfejleszteni, hazánknak és népünknek javára lenni. A felavatottak nevében; dr.Pátkai István mond köszönetét. Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves Szüléink! Tisztelt Vendé­geink! Kedves Évfolyamtársaim! Doktorrá avatásunk perceiben őszinte meghatódottság vesz erőt rajtunk. Ehhez hasonlót talán akkor éreztünk,^ amikor I.éves korunkban esküt tettünk és az orvosi hivatásra való elkötelezettséggel kezdtük az egyetemet. líehéz ut ez. Sike­rekben, csalódásokban gazdag, küzdelmes munkát át vezetett a mai állomásig. Az uj orvosok első szavai a köszönet és a hála szavai le­­gj^enek. Köszönetét mondunk államunknak, a Magyar ^népköztár­saságnak mindazért az anyagi és erkölcsi támogatásért, amely­­lyel számunkra a diploma megszerzését lehetővé tette. Saját erőnkből nem fedezhettük volna tanulásunk költségeit. Képünk viselte ezt a terhet, munkánk eredménye is népünket illeti. És ezen nemcsak azt értjük, hogy jó szakemberek igyekszünk lenni, hanem kommunista erkölcsű, munkáját szenvedélyesen szerető, az orvosi hivatást mindenek fölé helyező értelmi­ség is. Köszönjük professzorainknak, oktatóinknak fáradozását.^ ők vezettek be bennünket az orvosi munka titkaiba és példá­juk nyomán akarunk orvos módjára élni és dolgozni. Es most hadd mondjak köszönetét drága Szüléinknek! ők áldoztak értünk a legtöbbet. Munkát, fáradtságot nem ki­méivé, féltő gondozásuk kisért végig bennünket küzdelmes éveinkben. Örömünkben és főleg bánatunkban ők álltak hoz­zánk legközelebb. A mi sikereink, a mi boldog ünnepünk az övék is. ígérjük, hogy nem csalódnak bennünk, nem feledjük el soha amit értünk tettek. Búcsúzunk hallgatótársainktól is, akik évről-évre nyomunk­ba lépnek. Sok munka vár még rájuk. Búcsúzóul azt szeret­íí

Next

/
Oldalképek
Tartalom