Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966
1966. március 15., ünnepi tanácsülés
8 -m Semmelweis Ignác, Markusovszky Lajos, Korányi Frigyes, Kovács Sebestyén Endre, Wagner János, Jendrassik Jenő, id, Békay János és Balogh Kálmán a szabadságharc eszméinek végrehajtói voltak. Az elnyomás és a kényszerű kiegyezés idején a nemzet, a nép szabadságának és a korszerű fejlődésnek az eszméjéből kiindulva teremtették meg az Orvosi Hetilapot, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot, az Országos Közegészségi Tanácsot, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, az Orvosegyesületet, orvoskari könyvtárunkat, a Magyar Természettudományi Társulatot, az egészségügyi szervezetet, a közegészségügyi törvényt és az utóbbiakkal lényegileg megkezdték az egészségügy államosítását. Mindazt olyan korban, amelyben a költő megfogalmazásában: a nép nyomorúsága nagyobb volt a tengernél. Ezt az örökséget, az alkotó munka jövőt formáló tudatát kell ma látnunk, amikor a 48-as időkről emlékezünk. Petőfi szerint az emlékezet ......... összetört hajónk deszkaszála. A valóban hálás utókor és a valóban méltó utódok azonban a szétvert deszkákból újra épithetik a hajót, így történt ez a Kossuth által vezetett szabadságharc történetével is. Emléke már gyermekkorunkban rögzült olyan gazdag és eleven részletekkel, mintha a közelmúlt eseményei lennének. Pedig az én nemzedékem az utolsó, amely még éppen, hogy találkozott a 48-as honvédek nemzedékével. Még volt módom hallgatni egy hortobágyi pásztort, aki látta Hagy Sándor honvédéinek és a cári seregeknek a csatáját Debrecen alatt. Egy kunsági volt betyár is közvetlenül mesélt arról, hogyan lelkesedtek Rózsa Sándor emberei a szabadságharc eszméjéért. De fiatal korom romantikájában akkor még nem értettem, hogy azt a csodálatos forradalmat miért fagyasztotta el a kihűlő nemesi és a kibontakozó polgári világ. Lassan azután nemcsak a történelmi erők kérdése vált tisztázottá, hanem az is, hogy a jövő nemcsak a harcban, hanem méginkább a munkában csirázik. A jövő megteremtését a munka jelenti. A munka nemcsak a létfenntartás eszköze, hanem a jövő kialakítója is. A mi jelenünk apáinknak jövő volt, amelyért dolgoztak. A mi jövőnk az uj nemzedéknek szürke és talán verejtókes jelen lesz. Azt azonban, hogy milyen lesz, a mai tettek döntik el. Mindezek tudata vezette egyetemünket, amikor a 48-as március idusának emlékét az eredményes munka ünneplésével kötötte össze. így a sport és tanulmányi, valamint a pályamunkákban mutatkozó ifjúsági tudományos lépések eredményeit is ünnepeljük ezen a napon. Ez az ifjúság ezzel a munka teljesitménnyel igazolta, hogy méltó utód. Mi, az öregek, most szivből örülhetünk és tapsolhatunk, mert a mai értékelés a jövőbe adott egy nagyszerűnek látszó betekintést. JTz ifjúság eredményei már a következő idők ködébe világítanak. Az emlékezésnek a múltat idézését igy jól hasznosítjuk. Kivánom, hogy egyetemünk hallgatói közül mind többen járjanak ezen az utón, az eredményes és érdemes tettek utján. Ezzel - a megjelenést és szives közreműködésüket megköszönve - ünnepi tanácsülésünket bezárom. 1966. március 15. /< rekt or 'iVL
