Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966
1966. február 16., V. rendes egyetemi tanácsülés
eltérő, az eredményeken és a hibáa. m keresztül a hallgatókat quasi ki keli képezni az Írásbeli, a gép. felelésre. 9 5* Az írásbeli és a teszt f leltetés további feltétele, hogy " már a középiskolában, később'minél több egyetemi tantárgyban az irásbeli feleltetést kultiválják, Az 1 ’ásbeli és a teszt feleltetés ugyan is bizonyos átállást kíván a halig tótólr A Straub akadémikus által alkalmazott -multiple choice rendszerű /felele t~vál ogat Js7~feTeltetes_a teszt vizsgáztatás körébe tartozik, tehát nem irásheli feleltetés., A tes ,t vizsgáztatás vizsgáztató gépek /oktatógépek/ segítségével is lebolyolitható. A teszt jellegű /Írásos vagy gépi/ vizsgáztatás számtalan, fent is jelzett előnnyel jár.-E vizsgáztatásnak azonban - többek között - két súlyos problémája van, a/ A vizsgázó nem a saját gondolatait fejti ki, hanem többnyire csak felismer összefüggéseket vagy felidéz megtanult fogalmakat, A válaszok - éppen az egyéni kifejtés elkerülése miatt - loo %-os vág zérus értékűek, tehát a 9° %-os mértékű tudás értékelhetetlen, A tö- ' kéletesen egzakt válasz megkövetelésének természetesen megvan a pedagógiai és a szakmai haszna, A peda ógiai gyakorlat, azonban arra int bennünket, hogy a totalitás helyett csak tendenciában lehet gondolkod ntnk. Ez nem tagadja bizonyos mennyiségű fogalom* alapvető összefüggő definíció egzakt tudása megkövetelésének jogát. Minimumokat meg kell követelni! E minimumra, bázisra felépülő tudás azonban mélységben, Szélességben és alkalmazásra kész ismeretekben mindig differenciált - még a jelesre vizsgázók között is, . . A teszt jellegű'vizsgáztatás mai formájában az a pszichológiai probléma is fennáll, hogy a hallgató gondolkodási képességére, a probléma megoldás pszichikai menetére alig, vagy igen nehezen /csak más vizsgá lati formákkal együtt/ lehet következtetni, mert csupán a teljesítményeket tudjuk regisztrálni, b/ A másik - bár* előbbinél kisebb probléma - hogy az ításbel/L' Tí és a teszt jellegű feleltetés jelenlegi formáinál a vizsgázó résrrHf**leleteire semmilyen helyeslést vagy tagadást nem kap és nem is kapnat A szóbeli vagy a gépi vizsgáztatásnál ennek lehetősége fennáll, bár előbbinél a szubjektivitás veszélye fenyeget. A teszt jellegű vizsgánál tehát a hallgató 6o kérdésen úgy halad keresztül, hogy semmi impulzust nem kap gondolkodásának módosítására, kontrolljára. Straub akadémikus által rendelkezésünkre, bocsátott - elegendő számú - kérdés-lapokat és hallgatói vizsgalapokat megvizsgáltuk. A felmérés eredményes A kérdések kb. 5o-%-a a kémiai fogalmak, jelenségek, képletek ismeretét követeli meg. A kérdések mintegy 4-0 %-ában kaptak a hallgatók több-kevesebb gondolkodást, összehasonlítást, a tanultak alkalmazását igénylő kérdést. Végül a kérdéseknek mintegy lo %-a olyan jellegű, amely a tanultak alkalmazását numerikus példákon is megköveteli. W7.