Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. május 12., VII. rendes egyetemi tanácsülés
- 6 -Z' Eredeti pefo írnunk ez z a tagolódást pontosan figyelembe vette és oly alapképzést kivánt biztosítani, nely ezen lebetőségeket magában hordozza. A gyógyszerészképzés és maga a, gyógyszerészeti tudományok fejlődése azonban megkívánja, hogy különleges szemléletet magában hordozó tudományágnak képviselői fejlesszék tovább ezt a tudományt és ne kerüljön át más szakmák kezébe, melyeknek alapképzése erre nem terjeszkedik ki, tehát ajz illető területen más diplomás kezdő es nem képezett. Minthogy a, gyógyszerészi tevékenység a fentiekben valói bak alapján lényegesen változott a tevékenységhez kell, hogy képzésünk lépest tartson és a fejlődésben ne maradjon le. Az orvos a kémiai tárgyakat régebben a gyógy szer ész elkel 7 és Vegyészekkel együtt tanulta. Ma a képzést 3'felé osztot?tákj orvosi, vegyész! és gyógyszerész képzésre. Az orvosi kémia képzés alapjaiban megmaradt, de a korszellemnek megfő lelően röviden; de modern körvonalait kapja az Orvosi Vegytani Tanszéken. Szerves kémiai alapismeretek után erős biokémiai képzést, majd ennek folytatásaként fiziológiában és gyógyszertanban igen részletes ismereteket szerez. A vegyészképzés az alapokon túlmenően, főként technológiai irányban szerves preparativ és analitikai, irányba haladt A gyógyszereket legfeljebb az általános szerves kéniaitprpparativ előállítások kapcsán imltt-amo tt ismeri meg. 1-2%-= a 1 egfeljebb speciálkollégiumokon. Uj gyógyszerészképzési reformunk a kémiai tárgyak keretén, belől a vegyészekkel azonos alapot ad. Analitikai vonatkozásban egyenértékű, gyógysz orlcérai'ai vonatkozásban biokémialoan, élettan, farmakológiában felette &!!._ Fentiekből világosan következik, hogy képzésűn!: a 'gyógyszer-vegyész fogalmát pontosan eléri és melynek alapjait akartuk erősíteni a reformunk keretében. Budapest, 1965. április hó 27. 1.4oo/19S5.