Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. július 7., VII. egyetemi tanácsülés
- 23 -3 (f VIII. Jelentés az 1963« évi sport munkáról és a jelenlegi feladatokról. 4146/1964. Rektor: Üdvözli ezen napirendi ponthoz meghivott dr.Nagy í)énes egyetemi tanárt, az OSG elnökét. A sport munkáról és az ezzel kapcsolatos problémákról szóló jelentést a Tanács tagjai sokszorosítva megkapták. /12.sz.melléklet/. Kérdezi Nagy Dénes professzor urat, kívánja-e az Írásos anyagot kiegészíteni ? Nagy: Megköszöni, hogy az Egyetemi Tanács a sport problémákkal foglalkozik. Elérkezett az az időpont, amikor az Egyetemi Tanács elvi állásfoglalása vált szükségessé az egyetemi sportmunka további megszervezése tárgyában. Az elmúlt esztendőhöz képest még nőtt az évek óta fennálló probléma a minőségi és a tömegsportnak egymáshoz való viszonyában. A fakultativ sport lehetőség rendkívül beszűkített módon áll csak rendelkezésre és ez a probléma évek hosszú során át húzódott. Az elmúlt esztendőben Biszku elvtárs félreérthetetlenül leszögezte, hogy azoknak a sportklubboknak, amelyek közé az OSC is tartozik elsőrendű feladatuk a minőségi sport fejlesztése, világosan megfogalmazta, hogy ne gondolják ezek a sportklubbok azt, hogy a rendelkezésükre bocsátott magas hitelkeret azt a célt szolgálja, hogy ott szórakozásból lehessen sportmunkát végezni. Ez teljesen egyértelmű volt. A szórakozásból történő sportolást tehát ezen megfogalmazás állami feladattá tette és a kiemelt sportklubbok feladata, hogy főleg szakmai irányítást adjon a hallgatóság számára. Ez a probléma a mi Egyetemünkön rosszabb, mint a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó egyetemeken, mert az OSC.,ami támogatást kapott, kizárólag az Egyetemi Tanácstól kapta. Az Egészségügyi Minisztérium az OSC működését, illetve létezését is hűvös tartózkodással szemléli, igényeik kielégítését megtagadta még ott is, ahol a jogi kérdés tisztázott volt, gondol itt a vívóterem rendbehozatalára. A másik kérdés az, hogy biztosítani kell a hallgatóság számára a fakultativ sport oktatást, aminek az alapja a fakultativ testnevelés lehetne. A III.,IV.,V. évben a hallgatóság számára lehetőséget kellene adni, hogy fakultativ testnevelésben vehessen részt. Ami a testnevelési tanszék munkatársainak 25 #-os emelését jelentené. Ezen túlmenően lényeges volna a Tanácsnak egy olyan értelmű elvi állásfoglalása az Egészségügyi Minisztérium felé, hogy egyetemi feladatnak tekinti a hallgatóság fakultativ testnevelésének biztosítását, mert ez tenné lehetővé, hogy egy távlati tervet állítsanak össze, aminek keretében minden évben megvalósítható lenne valami. A létesítmények hiánya
