Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. január 22., IV. egyetemi tanácsülés
gazdasági igazgatóság nem azonos jogállású egység a budai tömbbel, vagy a kollégiumi tömbbel. Itt mégis úgy néz ki, hogy a központi apparátus azonos ezekkel, A "reviziós" szót javasolják törölni és az "ellenőrzés” szót használni. A munka és bérügyi osztály ki van emelve és közvetlenül a rektorhelyettes alá van helyezve. Államigazgatási vonalon ez nincs és úgy gondolja nincs is szükség erre. A törekvés az, hogy a tanszékvezetők legyenek a gazdái ezeknek a kérdéseknek. A gépkocsi csoport független szervként van kiemelve és úgy tűnik az anyagból, hogy önálló egység lenne. A főkönyvelőségen belül az "Ápolási és dijelszámolási" szót javasolja törölni, tekintettel arra, hogy az ápolási dij megszűnőben van és inkább javasolja helyette a "betegfelvételi" szó használatát. 12./8.pont alatt lévő mondatot nem értik. "Irányitja és ellenőrzi az alkalmaotti és betegellátást." A klinika, illetve intézeti gondnokok, hogy kapcsolódnak a központi szervekhez? Az anyagban úgy szerepel mintha a gondnoki osztályhoz kapcsolódna. A klinikai gondnokok feladata nemcsak a klinikához kapcsolódik, kérdezi, hogy nem lehetne-e egy erre rendelt egységhez kapcsolni a klinikai gondnokok munkakörét? Ennyiben kivánta az anyag egyes pontjait kiegészíteni vagy változtatását javasolni. Boginat A benyújtott ügyrend előzménye az volt,hogy T^öT^Beh az Egészségügyi Minisztérium megbizásából a Pénzügyminisztérium Szervezési Jíés Ügyvitelgépesitési Intézete huzamosabb időn keresztül szervezési felméréseket végzett az egyetem gazdasági munkája területén. Ezen felmérések során több javaslat született és ezek közül is ki kell emelni a gazdasági ügyrend hiányára vonatkozó megállapitásokat. A Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetnek megkezdett munkája 1961-ben félbeszakadt és csak idejövetele után 1962, őszén indult meg újból. A beindított szervezési munkálatok elsősorban a számvitel, hitelnyilvántartás és bérszámfejtés gépesítésére terjednek ki. Az ügyrend pótlását maga vállalta. Ennek folyamányaként 1963* elején beindították a felmérési munkákat és a meglévő szervezetek kialakították az ügyrendi normákat. Nem kétséges, hogy a gazdasági ügyrend elkészítése nagy körültekintést, szakértelmet és figyelmet igényel, mert csak igy lehet szabályozni az egyes bonyolult munkafolyamatokat. Az ügyrend tervezet kidolgozása.alatt a LPéftzügyminisztérium megkereste az Egyetemet és elvi szempontokat adott az ellenőrzési és felelősségre vonás fokozatainak vonatkozásában. Ezeket az elvi állásfoglalásokat az ügyrend-tervezetnél figyelembe vétette és igy a benyújtott javaslat a.feladatok funkcionális szabályozása mellett biztosítja az ellenőrzés és felelősségre vonás lehetőségeit.
