Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 7., tanévnyitó ünnepség
22 -Sok köszönet illeti meg Egyetemünk állami vezetőit, a rektor mellett működő oktatási, tudományos és gazdasági rektorhelyetteseket, továbbá a karok dékánjait és dékánhelyetteseit. Az ő erőfeszítéseiknek és áldozatos munkájuknak köszönhető, hogy lezárva a múlt évet, egy uj egyetemi évet kezdhetünk felkészülten és nyugodt lelkiismerettel. Itt ezen az ünnepi tanácsülésen kívánom köszönetemet kifejezni a rektorhelyetteseknek, dékánoknak és dékánhelyetteseknek azért az értékes elvi és gyakorlati támogatásért, amelyet az elmúlt évben kifejtettek. Rektori munkámban az állami vezetés mellett támaszkodtam és a jövőben is támaszkodni kivánok a Magyar Szocialista Munkáspárt Egyetemi Szervezetének segítségére és megköszönve eddigi támogatásiakat a feladatok megoldásé, ban, remélem, hogy a jövőben is harmonikus együttműködéssel tudjuk az egyetemvezetés nagy felelősséggel és sok munkával járó feladatát megoldani. Ugyanigy igénylem továbbra is a Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Egyetemi Bizottsága további támogatását. Örömömet kell kifejeznem, hogy az elmúlt évben sikerrel találtuk meg az Egészségügyi Minisztériummal az együttműködés formáját. Több hatáskört ruházott a Minisztérium az Egyetemre, amit a bizalom jelének foghatunk fel és sok bürokratikus bonyolítást elkerülve baráti eszmecserékben sikerült sok kérdést megoldanunk.Hálás köszönetemet kell ezért ez alkalommal is felettes hatóságunknak kifejeznem s e helyről is, és ez alkalommal is kérem további támogatásukat. Bejelentem, hogy dr.Tarján Imre, az Általános Orvostudományi Kar dékánja felmentését kérte, hogy 4 éve tartó dékánság után több időt tudjon szentelni tudományos kutatásainak. A miniszter elvtárs a kérés alapján dr. Tarján Imrét a dékáni tisztség alól felmentette s igy Tarján dékán ur szeptember 1-től kezdve távozik a dékáni hivatal éléről. Dr.Tarján Imre 4 éve viszi az Általános Orvostudományi Kar ügyeit és dolgozik fáradhatatlanul a budapesti orvostudományi kar érdekében. - Ezen négy év alatt nagy oktatói, intézetvezetői és Kossuth-dijjal kitüntetett nagyértékü tudományos munkássága mellett lelkiismeretesen, igazságosan és áldozatosan dolgozott. Állásfoglalásaival, tanácsaival és minden más munkájával is munkatársainak szeretetét, megbecsülését érdemelte ki. - Sokszor vállalta a nem népszerű, de végeredményében hasznos és szükséges feladatokat is.- Rendelkezett azokkal az egyéniségbeli képességekkel, amelyek egy ilyen nagytekintélyű Kar vezetésében határozottságot, de mindemellett kellő tapintatot és megfontoltságot igényelnek. — Nehéz szivvel mondunk le az ő Se
