Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. július 10., VI. egyetemi tanácsülés - Tanrendi problémák megvitatása
21 azonban igen ritkák, némely esetben azonban elkerülhetetlenek az oktatási kapacitás sajátos adottságai miatt. Aki az utóbbiakat nem ismeri, annak számára az ide-oda járás indokolatlannak és mint egyszer az Orvosegyetem irta, logikátlannak tűnik. Aki azonban a lehetőségeket és a határokat ismeri, ha nem is logikusnak, de sajnálatosan szükségszerűnek kell, hogy tartsa ezeket a megoldásokat. Ismételten felmerült az a kivánság, hogy órarendünket ne percre, hanem órákra kiszámítva adjuk meg. Az előadók belátására volna bizva ebben az esetben a két óra közötti szünet, illetve közlekedési idő biztositása. Az 1957/ 58. tanévben be is vezettük ezt a szerkesztési módot, de hamarosan vissza kellett térni a régi percekre való kiszámítási formához. Az egyes előadók által tartott hosszabb órák, illetve a megfeledkezés arról, hogy a hallgatónak egy távoli tömbbe kell a következő előadásra vagy gyakorlatra eljutnia, nehéz helyzetet teremtett. Napirenden voltak a reklamációk és naponta vált szükségessé a Dékáni Hivatal beavatkozása ebben a vonatkozásban. Igenis, meg lehetne valósítani az órákban való kiszámítást altkor, ha az Egyetem valamennyi tanszéke egy tömön belül volna. Ezzel szemben jelenleg az a helyzet, hogy oktatási munkánk 8 tömbre oszlik meg, melyek köztudomásúan egymástól igen távol fekszenek. Felmerül problémaként az, hogy a tanrendet miért nem egy kollektíva csinálja. Ha jól emlékszik 1954/55-ben több tanszék nem fogadta el a IV. és V. évfolyam tanrendjét és az akkori dékán utasította arra, hogy az intézetek képviselőjét hivja össze és dolgozzák ki a tanrendet. Ez rengeteg vitatkozást eredményezett és sok időt vett igénybe. Végül dékáni döntés alapján fejeződött be. ügy gondolja, hogy ez nem volna helyes megoldás, mert minden oktató nem ismerheti a dolgok hátterét, és az összeálli- tás problémáját, azokkal való megismertetés pedig ugyancsak hosszú időt venne igénybe. Megemlíti, hogy a hallgatóknak valóban szoros a tanrend és sok nehézséget kell vállalniok. Ha a szombati napot szabadon hagyják és bizonyos mértékig a kedd délutánt is akkor a többi 50-35 órát valahová be kell osztani. 10 évvel ezelőtt, mikor átvette a tanrendszerkesztést, akkor a szombati napon is volt oktatás. Az elmúlt évben a KISZ e tárgyban közvéleménykutatást folytatott és a hallgatóknak az volt a véleményük, hogy inkább vállalnak még ennél is nehezebb megszorításokat, de a szombat legyen szabad. Úgy gondolja, hogy a szombati napot mégis helyes szabadon hagyni, mert pl. a takarítás kérdését sem tudják más napon megoldani. A Fogorvostudományi és Gyógyszerésztudományi Karon úgyis foglalt a szombati nap oktatásra. Döntő segitség lenne ha olyan kisebb helyiségeket tudnának szerezni, ahol pl. a nyelvórákat le tudnák bonyolit&ni úgyszintén a Marxizmus szemináriumokat is.
