Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. március 27., IV. egyetemi tanácsülés - Tájékoztató a gazdasági munka megjavítására 1962. július 10. és 1963. március 1-e között foganasított intézkedésekről
18 ezeknek a kéréseiknek érvényt szerezni, bár mindenki tudja, hogy a költségvetési keretek nem nyújtanak ezekre lehetőséget és tudják azt is, hogy az utólagos igényeket általában nem lehet figyelembe venni. Meg kivánja azt is emliteni, hogy az egyetem vezető professzorai között azt tapasztalta, hogy a tervezéssel és a tervgazdálkodással kapcsolatban nem táplálnak túl nagy reményeket és sokszor azt mondják, hogy a tervezés felesleges akkor amikor arra szolitják fel az intézeteket, hogy bizonyos keretek között tervezzenek. Kétségtelen, hogy a múltban is és még a jövőben is egy bizonyos ideig, - mert a népgazdaság teljesitőképessé- ge szabja meg azokat az arányokat, anyagi határokat, amelyek között az Egyetem is anyagi ellátásban részesül - lesznek olyan igények, amelyek nem teljesithetők első kérésre. Az igények összeállitásánál azonban súlyozni kell az igényeket fontossági sorrendjük szerint, és nekünk egyetemi szinten egyetemi gazdálkodási politikát kell kialakítani, mert ha szűkén csak a klinikák, illetve az egyes intézetek szempontjait érvényesítenék anélkül, hogy az egyetem egészének alakulását vennék figyelembe, akkor abba a hibába esnének, hogy egyes intézeteket esetleg jobban ellátnák mint a többit. Ezt legjobban tapasztalták most amikor a bérrendezés folyt. Ezen a téren is bizonyos vita merült fel, hogy központilag végezzék a bélrendezést7 vagy pedig a kereteket bontsák le intézetekre, klinikákra. A döntés helyesen az volt, hogy központilag kell a kereteket felhasználni figyelembe véve a klinikák,tanszékek igényeit is. A beérkezett javaslatok lényegesen meghaladták az egyetemi kereteket és ezen túlmenően lehetetlenné tettek volna egy központi egyetemi bérpolitika kialakítását. Ezért a bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott kialakított olyan bérszinteket az egyes elmaradott kategóriáknál, amelyek ezeknek a kategóriáknak a helyzetét lineárisan érintette és meghatározta azokat a bérszinteket, amelyeket el kellett érni. Elég nehezen fogtak hozzá ehhez a munkához,de amikor az egyes klinikák, intézetek professzorai eljöttek a kérdést megtárgyalni konkrétan és grafikon- szerű en eléjük tárták az egyetem egész bérhelyzetét 1 perc alatt hozzájárultak azokhoz a központi intézkedésekhez,- amelyek az egyes kategóriáknak egy sikra való hozását célozták az egyetemi bérpolitika és az intézeti bérpolitika összehangolása vonatkozásában. Az 1964.-es költségvetést függetlenül akiről, hogy milyen lehetőségek vannak megpróbálják reálisan összeállítani és a klinikákkal, intézetekkel egyenként fogják az igényeket megtárgyalni és a tervezéssel szemben pillanatnyilag jogosan jelentkező apatizmust le kell küzdeni helyes, reális tervezéssel. A tervezés sokszor a kivülálló részére céltalannak látszik, de akik a gazdálkodást operatívan viszik és elvileg is irányítják tudják, hogy a gazdálkodás tervszerűsége nélkül jó anyagi ellátást biztosítani nem lehet.
