Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. július 2., VIII. egyetemi tanácsülés - A Fogorvosi Kar javaslata a fogorvosképzés tantervének módosítására

18 3h Rektor: Kérdezi a Tanácsot, hogy milyen észrevételek vannak? Somogyi: Teljes egészében meg van arról győződve, hogy a fogorvosi ellátás hiányossága indokolttá teszi, hogy minél nagyobb számban adjanak fogorvosokat az egészségügynek. Ez nyomós érv a 9 féléves oktatás elfogadására átmeneti idő­szakra. Ami a kérdés másik részét illeti, talán látszólag nem tartozik ide, de mégis szóvá kell tenni: nincs arról meggyőződve, hogy a vidéki egyetemek fogorvos képzése az az ut, amivel a fogorvosi oktatást terjedelmében növelni lehet. A budapesti egyetemen a fogorvosi kar kiépitése folyamatban van, minden nehézség ellenére is, perspektivikusan úgy néz ki, hogy kialakulhat itt a fogorvosképzés bázisa. Ugyanezt csinálni vidéken n em látszik rentábilisnak. Inkább arra hivja fel a figyelmet, hogy a budapesti egyetemen folyjék a fogorvosképzés és az anyagi lehetőségeket inkább a bu­dapesti egyetemen fektessék be. Annál is inkább felveti ezt, mert 1965-7o utá$ a viszonyok alapvetően meg fognak változni az országban. Más lesz lo év múlva a vidék hely­zete, mint ma. Ma is olyan méretű és gyorsütemü változás következik be, ami meglepő, lo év múlva sokkal inkább lát­ható lesz, és a vidéki elhelyezése a Budapesten végző fog­orvosoknak nem fog -olyan problémát jelenteni, sok ténye­ző fogja ezt lehetővé tenni. Tehát nem indokolt, hogy a vidéki egyetemeken fogorvoskart telepitsenek. Az anyagi erőket Budapesten kell befektetni és ez lássa el a szük­ségleteket . Kazár: A dékán ur előterjesztése lényegében összefoglalja, hogy miért került szóba ez a javaslat. A másik, amit sze­retne hangoztatni, hogy milyen alapelvek alapján és arra kéri a Tanácsot, hogy ezt talán ilyen szempontból vizsgál­ja meg. Feltétlenül gyakorlott fogorvosokat kell adni az országnak, akkor amikor kevés van, nem lehet, hogy ezek gyakorlatlanul kerüljenek ki és majd a továbbképzés kap­csán fejlesztik őket, hiszen nekik most minden energiát a képzésre kell fordítani. Az volt az alapelv, hogy a gyakor­latból a gyorsított képzésben is minél kevesebben csökkent- senek és lehetőleg azt a gyakorlati képzettséget kapják meg, amivel jelenleg kimennek. Az elméleti és általános tárgyak képzésében kellett a csökkentésnek bekövetkeznie, ahhoz kér hozzászólást, hogy ez mennyiben sikerült. Bizonyos összevonások történtek, amelyekkel a képzést igy egysze­rűsítve is gondolták, hogy a lényeget sikerült biztosíta­ni ahhoz, hogy fogorvosok és ne fogász képzettségű embe­rek kerüljenek ki a gyakorlatba. A harmadik szempont, ami felvetődött, hogy az egyetemet ne terheljék túl, hiszen már igy is meg van terhelve, és ez volt az oka annak, hogy 8 félév után, tehát az ami a gyor­sítást jelenti, a 9- félévet túlnyomórészt nyári képzéssé tegyék, ahol már gyakorlati képzés van és ami alapvetően a rendelőintézetekben bonyolódna le. Bz volt az alapszem­pont, amiből ez a tanterv kiindult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom