Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 28., VI. egyetemi tanácsülés - Az orvosképzés reformjára vonatkozó kari javaslat megvitatása
- 19 4+4 óraszámmal szerepel. A szövegben más óraszám van megadva, mint a táblázatban, ezt is ki kell javitani. A G-egesi Kiss Pál professzor javaslatával kapcsolatban; a feltérjesztes a Minisztériumba menjen fel, azzal a megjegyzéssel, amelyet a kar kidolgozott,illetőleg a dékán urnák volt az a javaslata, hogy egy Bizottság foglalkozzon vele. Issekutz: A rektorhelyettes asszony által elmondottak tói egy kérdéssel kiván foglalkozni, "azt mondják a hallgatók, hogy a belgyógyászati diagnosztika első szemeszterében tanulnak, mert vizsga van, a másikban nem, mert nem kérik számon, és soha nem tanulják meg. Ha ilyen mentalitása van a hallgatóságnak akkor kérdezi, hogy mi less a kórbonctannal és a gyógyszertannal. Az eredeti reform úgy volt, hogy az V.^év végén kórbonctanból és gyógyszertanból kötelező kollokvium legyen, mert az utolsóban ez is elmaradt, s igy az alapjait sem fogják megtanulni a hallgatok. Ebből igen nagy zavarok fognak lenni. 1 Balogh: A kis szakmáknak a képviselői évek óta hangoz tat j-íl:, hogy azt a tárgyat nem tanulják a hallgatók, amiből nincs vizsga. Tudják ezt nagyon jól már régen is igy volt, nem csak most. Rektor: Ellentétes álláspontot kell hogy elfoglaljon. Tudja azt, hogy egy-lcét évig nehézségek fognak támadni, de meggyőződése az, hogy a vizsgáztatásnál, amelyeknek a nagy tárgyak keretében, bizonyos kis tárgyakra vonatkozólag is ki kellene térniük, kell megtalálni azt a helyes módot, hogy a hallgatóság érezze, hogy elsősorban magáért felelős. Ha amellett törnek lándzsát, hogy állandóan ellenőrizni kell a fiatalokat, akkor a fiatalság végeredményben nem érez felelősseget és kivülről várják a tanácsot, hogy mit és hogyan kell tanulni. Ha önállóságra akarják szoktatni a hallgatókat, akkor azt itt az Egyetemen kell elkezdeni. Az a meggyőződése és ezt tapasztalatai mutatják - hogy rá lehet szoktatni a fiatalokat arra, hogy a saját jól felfogott érdekük az, hogy minél többet sajátítsanak el. Ez hosszú idő munkája lesz, de el kell jutni oda, hogy a medikusaink saját maguk menjenek a könyvtárba és keressék ki azokat a könyveket, amelyekre nekik szükségük van. A tanitási reformnak kell olyannak lenni,hogy ne mondjunk le a nevelés kérdéséről, még akkor is,ha belátjuk, hogy átmenetileg bizonyos zavart fog okozni . • / •
