Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 15., Rendkívüli ünnepi tanácsülés - Március 15-i évforduló megünneplése
2 A forradalmi Pest a világszabadság és a nemzeti függetlenség szimbóluma lett. A 48-as polgári forradalom a haladó polgárság legsürgetőbb feladatainak megvalósítását tűzte ki céljául. A legtávolabb tekintő márciusi fiatalok: Petőfi, Vasvári, Táncsics azonban nem akartak megállni félúton. A Habsburg uralom és a feudális rabság bilincsének széttörését csak első lépésnek tekintették és készültek a történelem megszabta további küzdelmekre, amelyekben már nem csak a Habsburg gyarmatosítók és a függetlenségért harcoló nép, hanem a gazdagok és szegények állnak egymással szemben. Ezt a következetes népi programot Petőfi igy fogalmazta meg.: "A fiatal Magyar- ország nem akarja a haza bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig uj ruhába akarja öltöztetni." A 48-as forradalom nemzetközi jelentőségű esemény volt. Felismerték ezt a forradalom vezetői is. Kossuth ezzel kapcsolatosán a következőket Írja: "A magyar szabadságharc az első perctől hazánk határain messze túl kiható, európai érdekű volt; a ml harcunk Európa szabadságának harca volt". Európa legnagyobb elméi bátran álltak ki Petőfi és Kossuth ügye mellett. Marx és Engels szivében melengette a magyarországi forradalmat. Marx a forradalmi munkásosztály vezére a Neue Rheinische Zeitung-ban a következőket irta a magyar fórra dalomról: "Első Ízben a 48-as fórradalomi mozgalomban, első Ízben 1793 óta meri szembeszegezni egy nemzet, - melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, - a gyáva ellenforradalmi dühnek, a forradalmi szenvedélyt ... Hosszú idő óta első ízben akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egyszemély- ben, - ez Kossuth Lajos. Marx és kortársai értékelése azt remélte, ho§y a magyar forradalom fontos része lesz az európai munkásmozgalomnak a nemzetközi osztályharcnak. Ma már a marxista történettudomány pontosan elemezte azokat a külső és belső okokat, erőket, amelyek az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot elbuktatták. Ismeretes Csernyisevszkij véleménye is, amelyben a magyarok barátjának vallotta magát és azt kívánta, hogy verjék meg a cári csapatokat; kész lenne ezért sok mindent feláldozni ! A bukás után megszólalnak Európa legnagyobb költői. "Nincsen többé Magyarország! Ott hever lenn a porondon" - siratja a hősöket a húszéves Ibsen. Victor Hugo dorögteti dühét, gyászát és felháborodását az "Európai látképben" 48-as forradalmunk vérbefolytásán és a rabságba süllyedt Európa sorsán.
