Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 14., Kibővített egyetemi tanácsülés - Az elméleti tömb tanulmánytervének megvitatása
- 4 ire traktus között összeköttetések keletkeznek, ill. terveztettek, és igy az egy nagy udvar több kisebb intim udvarra bomlik fel. Az összeköttetések legelsője a terven mutatott rész, amelyikben két 4oo fős előadó-termet tervezett egymásfölé úgy, bogy a professzori bejárók mindig egy szinttel alacsonyabban vannak, tehát a földszinten van az első emeleti 'előadóterem előkészítője és katedrája a professzori bejáróval, mig a hallgatók az I. emeleti bejárón közelítenék meg a tantermet, a II. emeleti tanteremnél a professzor az I. emeleti bejárón, a hallgatók pedig a II. emeleti bejárón közlekednének. A következő két összeköttetést már a két toronyépület biztosítaná, amelyiknek van egy u.n. fix-pontja, tehát: lépcső, mosdók, felvonók, öltözőkből álló minden emeleten ismétlődő rendszer, amely részben biztosítja a három emeletes épület- tömbbön belül a tüzrendészetileg előirt menekülési, ill. közlekedési útvonalat, részben pedig a II. emelettől felfelé már a 4, előbb emlitett tudományos intézetnek adja a közlekedési vonalát. Az alacsony épületrésznek I. emeletére helyezte el a Marxista Tanszéket, az Idegenpyelvi Lektorátust és az Egészségügyi Szervezést, fölötte a II. emeleten a tanulószobákat és a gyakorló laboratóriumokat• Abból kiindulva /ezt gépészetileg érzi indokoltnak/ hogy a II. emelet gyakorló laboratóriumainak gépészeti ellátottsága azonoskörü, tehát közel a tudományos intézetek laboratóriumaihoz. így megvan a lehetősége annak, hogy ezeknek a kiszolgálását, közelebb kerülvén egymáshoz,egyszerűbben, vagy korrektabbul tudják megoldani. Szerkezeti vonatkozásban az épületet, teljes egészében vasbeton vázzal tervezte. Ez ma a leg járhatóbb ut.t monolitikus szerkezet, aránylag a legolcsóbb, legjobban tudjak kivitelezni,úgyhogy véleménye szerint itt más megoldást nemigen fognak tudni hozni. Az alacsony épülettömböt /$ szintes/ szalagablakkal oldaná meg, ahol a parapett mindenütt felfalazott volna, tehát ‘Ugyanúgy mint a KOKI-nál, azzal a különbséggel, hogy nem emelettől emeletig menő panellok, hanem csak vízszintes irányban, ablakablak utáni csatlakozással. Ilyen szalagablakok alakulnának ki, ezeket az ablakokat maga részéről mind billenő ablakra szeretné javasolni. Hasonló szerkezetet tervezett legutóbb a szegedi tanácsháznál, ami sok vitára ad esetleg alkalmat, viszont biztos abban, hogy az ablak precízen zár a műanyag tömítéssel és a billenő ablak a legkülönfélébb állításban jól elhelyezhető, pillanatnyilag a mai ipari felkészülés mellett a legjobb megközelítést adja a korszerű ablakszerkezethez. A toronyépületet, amely természetesen szintén vasbeton-vázas, a műleírásban, hiszen ez a tanulmány még nem tartalmazza ezeket a szerkezeti részleteket, szeretné függönyfal szerkezettel megoldani. Ez megközelíti a KOKI-nál készülő szerkezetet, de nem abban a formában szeretné csinálni, más az elképzelése. Nagyon járható utón és nagyon jól meg tudnák oldani a Fémmunkás Vállalat jelenlegi felkészültségével és rendelkezésre álló profilokkal ezt a kérdést. Ennek a jelentősége nem építészi, ha— néma saját kalkuláció szerinti, a súlytöbblet, amit a felfelétört parapettek jelentettek, az alapozásban es a vasbetonváz konstrukciójában milliós nagyságrendben jelentkezett, a súlytöbbletnek a lealapozása, amit a hagyományos szerkezetek készítése egy függönyfallal szemben jelent.
