Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1961. szeptember 1., Egyetemi tanácsülés - A tisztségéből lelépő rektor búcsúztatása és a kinevezett, tisztségébe lépő rektort beiktató felszólalás
- 7 lyen hazug:, az imperialistáknak az az állitása, hogy a háború esetleg bizonyos szűk korlátok közé szorítható, hogy csakugyan az egész emberiséget, vagy az emberiség nagy részét a kipusztulás veszélye fenyegeti, tehát minden becsületes ember lelkii3meretét felrázzuk és visszatartsuk még amig lehetséges. Mi meg vagyunk róla f yőződvej hogy ez ma még lehetséges és lehetséges 03z a jövőben is, nehogy az imperialisták akár ostobaságuknál, akár könnyelműségüknél fogva háborúba tudják taszitani az emberiséget. A Szovjetuniónak ezek a látszólagos és a szocialista tábor £ népeinek ezek a látszólagos "ugyan olyan" - ahogy az imperialisták mondják - cselekedetei mint az imperialistáknak, pontosan ellenkező célt szolgálnak, a béke megőrzésének a célját. Ismeretes az az igazság, hogy ha két ember ugyan azt teszi az nem ugyan az, ha ellentétes célokból, ellentétes okokból teszik látszólag ugyanazt. Mi azért fegyverkezünk, hogy megőrizzük a békét,hogy a fölényünk megmaradjon és nehogy vérszemet kapjanak az imperialisták, hogy csökken a fölényünk, tehat kihasználhatják az állitólag kedvezőbbé vált helyzetet egy háború kirobbantásához. Az elkövetkező időszak tehát nem könnyű időszak lesz. Egy kicsit talán szokatlan, hogy ilyen kérdéseket vetek fel itt egy ilyen tanácsülésen, talán egyesek azt gondolják, hogy nem helyénvaló, hogy nem ide tartozik. Nagyon is helyénvaló és nagyon is ide tartozik. Azért vetem ezt fel, hogy a tanári testületnek, a párttagoknak és a páj>- tonkivülieknek az egységére a józanságára, a higgadtságára messzemenően szükség van. Az Orvostudományi Egyetem éppen azok közé az Egyetemek közé tartozik, ahol a marxista-leninista világnézet még nem olyan szilárd az oktatók többségénél, mint talán a Közgazdaságtudományi Egyetemen, vagy más Egyetemen, tehát itt eppen nagyon is helyénvaló, hogy a kommunisták és az egész tanari testület, minden oktató és minden becsületes ember igyekezzen messzemenően olyan magatartást tanusitani, hogy az oktatás nyugodt légköre biztosítva legyen, hogy semmiféle háborús pánikkeltés, hisztéria ne hatolhasson be az Egyetem falai közé,hogy magabiztosak legyenek az oktatók és a hallgatók egyaránt, hogy van miért tanulni mert megőrizzük a békét, hogy van miért tanulni mert 5 és 10 és 20 év múlva is azok akik kikerülnek az Egyetem falai közül, azok az egészségügy fejlesztésén fognak munkálkodni, mert nem sikerül az imperialistáknak megakadályozni a mi békés fejlődésünket, alkoté munkánkat, tudományos kutató munkánkat, nevelő munkánkat. Ahhoz, hogy ezt jól meg tudjuk valósitani, ahhoz hogy a tananyagot korszerűbbé tegyük, hogy a felsőoktatás reformcélki- tüzéseit ennek az Egyetemnek a keretein belül is győzelemre vigyük minél gyorsabb eredményeket érjünk el ott ahol lehet és minél lassabban és óvatossabban nyúljunk a kérdéshez ott ahol nagyobb megfontoltságra, . / •
