Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1960. október 5., kibővített egyetemi tanácsülés - Oktatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek megvitatása

taikról számoljanak be, mert az Egyetem számára az nyújt segítséget.

Timár : A tervezetnek egyik alapvető kérdése a gyakorlattal való kapcsolat megerősítése. Sektor elvtárs említette, bogy emellett kiváló képzettségű szakmai emberekre van szükség. Ez természetes is és igy van. Az a követelmény is felmerül, hogy olyan kiváló szakmai képzettségű embereket neveljünk, akik a gyakorlati életben a feladatokat meg tudják oldani. Éppen az orvosokkal, vagy orvostanhallgatókkal való beszélgetés alapján úgy látja, hogy egyrészt abban a kérdéskomplexumban, amelyet óriási összefoglaló prevenció név alatt érteni szoktunk, ezekben a végzett orvosok tapasztalatai nem kielégítőek, és ezen belül az egészségtudomány különböző szakban való képzésük sem kielégítő. Tehát azt hiszi, hogy ezek a kérdések a gyakorlati élettel nagyon szorosan összefüggenek, ezeken a területeken a szakmai képzettség nem kielégítő és nem elegendő arra, hogy a gyakorlati életben meg tudja állni a helyét. Tudja azt, hogy egyes szakmák túlterheltek, egyes szakmáknál az óraszámokat kevésnek tartják, de ennek ellenére úgy gondolja, hogy az ./Egyetemi Tanácsnak nagyon komolyan meg kell est vizsgálni. Ez a gyakorlati életben érezteti hatását.

Eelveti, hogy az Irányelveknek egy fontos része a világnézeti nevelés kérdése. Úgy gondolja, hogy a prevenció, az egészségtudomány területéhez tartozó kérdések igen szoros kapcsolatban varrnak világnézeti kérdésekkel. Ezért azt gondolja, hogy a világnézeti nevelés megjavítására még nagyobb súlyt kell fektetni. A másik probléma, amit felvet, hogy a felsőoktatási intézmények építsenek ki szoros kapcsolatot az üzemekkel, stb. Azt gondolja, hogy ez a javaslat nemcsak azt jelenti, hogy egyes intézetek bizonyos üzemeket patronáltak, nem ezt jelenti, hanem elsősorban az a probléma,, hogy a felső- oktatási intézményeknek / belgyógyászat / sokkal fokozottabb mértékben kellene foglalkozni, megint a prevencióval kapcsolatban, a saját szakmája területén prevencióval kapcsolatos kutatási problémákkal. A közelmúltban vett részt a Tudományos és Felsőoktatási Tanács által ülésre kerülő egyik témakör kidolgozásánál, amely egészségügyi tudományos kérdésekkel foglalkozott és ott az volt a tapasztalat, hogy az egyetemi intézetek nem nagyon szívesen foglalkoznak ilyen kérdésekkel. Részben elfoglaltságra való hivatkozással, részben azért_, mert úgy érzik, hogy ezek nagyon távol esnek tőlük, holott ezek szerves része kellene