Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. január 21., Össztanári értekezlet - Beszámoló a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusáról
Türelemre világnézeti vonatozásban is szükség van, ha a valóságos helyzetből indulunk ki. Ha beszélünk egy nép politikai-eszmei egységéről, akkor meg kell vizsgálni, hogy vajon a politikai egység és az eszmei egység hogyan viszonyul egymáshoz, Eszmei-politikai egységről szoktunk beszélni, ez a két fogalom azonban külön választandó. A politikai egység egy népen belül sokkal előbb alakítható ki, mint az eszmei egység. Ha a jelenlevőkre próbáljuk alkalmazni, azt mondhatnánk, hogy politikai egységről lehet beszélni már is, a jelenlevők támogatják, helyeslik a párt politikáját, jó politikának tartja, amely a tömegek életszínvonalának emelését célozza. A politikai egység megvan. Politikai egység lehetséges különböző ideológiai alapállásu embereknél is. A történelem erre igen sok példát mutatott éppen a második világháborúban is. Igaz, hogy tartós politikai egység az eszmei egység fokozott és párhuzamos munkálásával nem lehetséges, ez csak akkor képzelhető el, ha a politikai egység módot ad eszmei egység kialakítására is. Ezért van szükség ideológiai vitákra, azért tartja helyesnek Gegesi Kiss elvtárs reagálását a krisztianizmus és a kommunizmus közötti kapcsolat kérdésében. Nem lehet nem észrevenni és nem elősegíteni a helyes, általunk egyedül tudományosnak elismert marxizmus- leninizmus további térhódítását. Valóban ez a mi célunk, mert meggyőződésünk, hogy ez az a politika - amit önök is helyesnek tartanak - megalapozott akkor lehet, ha a társadalom eszmei egysége is kialakul. Eszmei egységről Magyarországon még jó darabig nem lehet beszélni, csak bizonyos testületek eszmei egységéről lehet beszélni. Nagyon jó lenne azt megállapítani, hogy az Orvosegyetem professzori_kara eszmeileg egységes. Megítélni nem tudja, hogy milyen nézetelterések vannak ideológiai vonatkozásban, mert annyira nem ismeri a professzoriakért, ismer azonban több professzort, akiknél meggyőződése, hogy marxista nézetet vallanak. Ismer továbbá több olyan profesz- szort, aki ugyan nem tagja a pártnak, de tudományos tevékenysége, oktató munkája, egyéni példamutatása és élete is közel áll hozzá. A párt politikája a bizalmon alapszik, meggyőződése, hogyha bizalom bizalmat, a bizalmatlanság bizalmatlanságot kelt. Nekünk pedig bizalomra van szükségünk, az egész néptől tanácsra, támogatásra, a professzori kartól pedig védelemre van szükség, a párt politikájának védelmére, minden becsületes magyar hazafi oldaláról is, akiknek az a véleményük, hogy a szocializmus jó a magyar nép számára, a szocializmusért ő maga is tenni kivan valamit, akár úgy ahogy azt a tudományos munkásságának szelleme sugározza, akár úgy, hogy ez az oktato munka, amit az egyetem keretén belül a fiatal
