Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. január 21., Össztanári értekezlet - Beszámoló a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusáról
14 kell élniök, vallásosakká, istenhivőkké neveljék. Ebbe nem leket belemenni. Azért nem, mert a szocializmus társadalmi formája, világszemlélete materialista jellegű, nem fogadnak el az anyagi erőn túl más erőt. Abban is megegyezik a felfogásuk, hogy a felsőoktatás területén is azon vallásos érzületű, de becsületes embereket, akik a szocializmus építésében meggyőződéssel segítenek, még az oktatás területén sem tekintik olyanoknak, mint akiket le kell váltani, azonban az ifjúsággal való foglalkozás területén nem szabad, hogy érvényesítsék ezt az idealista szemléletüket. Nem kívánja i’észletezni, hogy milyen belső ellentétek származnak abból, ha az ifjúságot ilyen ellentétes nevelés hatásának is kitesszük, csupán utal Pavlov kutya- kisérleteire, amelyekben a feltételes reflex felidézésekor két egymással ellentétes irányú inger hatása érvényesül. Ha mi, a társadalom vezető erői, ideológiailag kis gyermekkortól nem neveljük a gyermek feltételes reflexét - a vallásosság is tudatkérdés - a szülők ellentétesen az iskolai oktatással szemben- állva nevelik, otthon is mást mondanak és a pedagógus is mást mond, akkor nyilvánvaló, hogy az igy felépülő idegrendszere a gyermeknek károsodást szenved. Ebben a kérdésben nem tudunk semmiképpen a békés egymásmelleit élés talajára helyezkedni. Tarján : A kongresszus problémáival csak nagy vonalakban foglalkozhatott ez a beszámoló, ügy véli, hogy általános eredményként megállapíthatjuk azt, hogy a problémákat valamennyien azért tisztán látjuk. A kommunistává való neveléstől kezdve a tudományos munka szervezettségéig a problémák ott lebegnek mindenki előtt. Valóban sok olyan kérdés van, ami évek óta foglalkoztatja őket. A fiatalság nevelésében vannak problémák, nem mindenben látja ennek a nevelésnek eredményességet, mert a fiatalok egy része nem olyanná válik, mint ahogyan szeretnék. Ezzel a kérdéssel már igen sokat foglalkoztak és világnézeti problémákról is tárgyaltak. Az intézetekbe kerülő fiatal káderek világnézeti nevelésével és fejlődésével foglalkozni ugyancsak a professzor kötelessége a szakmai nevelésen túlmenően. Nem arról van szó, hogy egyetértünk, vagy sem a nagy kérdésekben# Lerögzíthetjük, hogy ezekben akár elvi, akár gyakorlati téren egyetértünk. A probléma az, hogy hogyan valósitsuk meg a tennivalókat. A kongresszus°elhangzott részletkérdések megoldását, illetve a problémáknak részleteiben való megtárgyalását hogyan gondolja a titkár elvtárs. Véleménye szerint a problémák megvalósításához vezető utat kellene megtárgyalni, ez az aktuális kérdés. Mindenkinek vannak elképzelései a problémákkal kapcsolatban, de hogyan történjék a konkrét megvalósitás. $06
