Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. január 21., Össztanári értekezlet - Beszámoló a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusáról
Nemcsak egyetértenek ezzel a politikával, hanem szolidárisak is vele. Gondoljunk arra, hogy a testvérpártok támogatása mit jelent nekünk és mit jelentett nekünk 1956-ban. Idéz a "Figaro" nevű francia lapból, mely Hruscsov elvtárs nyilatkozatának egyes részleteit tartalmazta. Azt Írja ennek a lapnak a tudósitója, hogy Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió kapitalista környezetének a fogalma már önmagában komoly tisztázásra szorul. Sokat beszélünk arról, hogy be akarják keríteni a Szovjetuniót. Hruscsov azt mondta, hogy meg kellene nézni, hogy ki kit kerit be, mert a szocialista országok nem mint egy sziget helyezkednek el a háborgó kapitalista óceán közepén, hanem a 2,5 milliárd emberből 1 milliárd ember szocialista országban él és mennyi ember él a kapitalista országokban, akik szocialista nézetet vallanak. Ez a kérdés megvitatásra szorul. A jelenlevő testvérpártok küldöttei helyeselték a mi politikánkat és ennek igen nagy jelentősége van. A kongresszus lezárt egy olyan periódust, ami nem volt könnyű periódus a mi országunk életében. Nem az volt a feladat, hogy visszafelé nézzünk, hanem az, hogy előre és azon tanácskozzunk, hogy milyen feladataink, tennivalóink vannak. Ez a megállapítás mindenki helyeslésével találkozott. Megállapította a kongresszus, hogy ez a periódus nagyon nehéz volt, de éppen a párt vezetésével kilábaltunk és ma nyugodtan lehet mondani azt, hogy a nemzetközi munkás- osztály megbecsülését érezve és tapasztalva szilárdan is állunk. Foglalkozik befejezésül az értelmiség kérdésével, mely bennünket közvetlenül érint. Közismert az a megállapítás, hogy a párt az értelmiség kérdését hogy értékeli. Azt mondta Kádár elvtárs, majd később Kállai elvtárs, hogy a párt bízik az értelmiségben, amely lojális a párt politikájával szemben, méginkább bízik abban , hogy a fejlődésében egyre inkább közeledni fog a párthoz. Azt hiszi, hogy az értelmiséggel szemben türelmes és higgadt a politikánk. Ez megmutatkozik sok kérdésben. Nem kíván hivatkozni, hogy az ellenforradalom után, amelynek az előkészítésében az értelmiség egy része igen tekintélyesen kivette a részét, nem általánosságban ítélte meg a párt az értelmiségetj hanem szelektált és bízott akkor is az értelmiségben. Azonban mindaz a türelem és megbecsülés, ami az értelmiség felé árad perspektívában hová vez et és milyen feladatai vannak az értelmiségieknek általában ? A szocialista fejlődés az iparban és a mezőgazdaságban amilyen méretekben halad előre, nyilvánvaló, hogy a kulturális életben, a tudományos életben a Zoo
