Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 15., III. egyetemi tanácsülés - Miniszteri leiratok

- 15 /Uo

helyes, hogy iljjen megkülönböztetést tegyünk a többi oktató és az Idegeriyelvi Lektorátus oktatói között.

Rektor: elvben egyetért Somogyi elvtárssal, de szeretné már végre elérni azt, hogy szerveink felterjesztéseiket úgy tanácskozzák meg és úgy készitsék elő, hogy ne legyen belőle folytonos aktatologatás. Mert mi ennek az eredménye? Mi felterjesztéssel éltünk a Minisztériumhoz, a Minisztérium foglalkozott vele, jóváhagyta és visszaküldte. Most mi ismét ugyanabban az ügyben mást kérünk, u^ra fel kell terjeszteni, ez nem vet jó fényt ránk és a Minisztárumnak is ismételten ugyanazzal az üggyel két szer,háromszor kell foglalkozni. Szokják meg végre azt, hogy ha valamit a Rektor elé, illetve a Minisztériumhoz felterjesztenek, akkor az úgy legyen előkészítve, hogy jóváhagyás^után ne kelljen helyesbiteni és ne kelljen mégegyszer foglalkozni egy anyaggal. Kivételesen egyetért azzal, hogy valamit a lehetőségekhez mérten tenni kell az Idegennyelvi Lektorátus oktatóinak óradijá- val kapcsolatosan. Kéri Pékli elvtársat, hogy nézze meg a lehetőségeket és annak alapján legyen segitségünkre.

Pékli: a nyelvtanárokkal, illetve díjazásukkal kapcsolatban már voltak problémák eddig is.

Az a helyzet, hogy országosan, a Művelődésügyi Minisztériumban is, 17.50 forint egy nyelvtanár óradija, mindegy hogy magyarról oktat németre vagy bármilyen más nyelvre. Mivel ennél a kérdésnél feszültség jelentkezett, a Pénzügyminisztérium megkerülésével, saját hatáskörben megoldották, hogy ezek a nyelvtanárok 23 forint óradijat kapjanak, ennél magasabb összeget már nem áll módjukban fizetni. A nyelvtanárok és más egyetemi oktatók fizetése között is különbség van, egy nyelvtanár 1400- 1500 forintot kap, más oktató ennél jóval többet, természetes, hogy ezek szerint az óradijakban is van különbség. Azonban ahogj'' itt felvetődött a távolság és az utazási költség és idő kérdése, megpróbálják majd ezt valamilyen formában honorálni.

Somogyi: ez politikailag is nagyon helytelen megoldás, mert egészségtelen feszültséget okoz, ha tehát másképp nincs, akkor azt kell elérni legalább, hogy az utazási időt és költséget - ami egyébként is törvényes és jogos - óradijban megkapják.

Rektor: kéri a Minisztériumot, hogy az itt

elhangzottak alapján - amit szíveskedjenek úgy venni mint egy rektori felterjesztést - valamilyen módon legyenek segitsegünkre ennek a feszültségnek a megoldásában.