Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 15., III. egyetemi tanácsülés - Miniszteri leiratok
- 5 ^ oo megoldható lenne, azonban az előadások tartalmi kinyomtatása már igen nagy probléma. Ezek mind elhangzottak azon az értekezleten és úgy gondolta, hogy Ökrös professzor elvtárs ezeket mind felveti most ezen a tanácsülésen, hogy a tanács tagjai bölcsességükkel segítségünkre lehessenek. Ökrös: elnézést kér, hogy ezeket nem hozta a tanács tagjainak tudomására, de úgy gondolta, hogy a részletkérdések megtárgyalására majd december 21-e után - amikor a három egyetem között a megállapodás létrejött - kerül sor. A most felvetett problémákat már ők megtárgyalták, még az iveket is kiszámolták, hogy kb. mennyire lesz szükség, de a végleges szöveget nem tudják még hozni, mert nem tudják, hogy a három egyetemről hány előadó jön és milyen programot terveznek be. A meghivó formáját, a kiadandó szöveget is megbeszélték, de a végleges szöveget csak 21-e után tudják megadni. Németh: ami a meghívókat illeti úgy gondolja, hogy mint tavaly a szegedi egyetemnél volt - előre meg kell határozni, hogy hány előadást tarthat egy-egy egyetem. Ezt a bizottságnak most ki kell dolgozni és akkor előre látni lehet, hogy mennyei a nyomdai kapacitás. Ennek megfelelően azután már most le lehetne kötni a márciusi illetve februári nyomdai kapacitást. Ez olyan kérdés, amit nem lehet halasztani, mert azután tényleg nem fogja egy nyomda sem vállalni, ügy gondolja, hogy a meghívóknál egy-egy oldalt kell szánni az előadások ismertetésére. A második kérdés, amit már Somogyi elvtárs érintett, a rektori szünet elrendelésével kapcsolatos. Tavaly ugyan szünet volt ebben az időben Szegeden^ de szerencsésebb volt a megoldás, mert a húsvéti szünnapokra esett az időpont és nem vált szükségessé a hazautazás. A rektori szünet elrendelése es a hazautazások következtében mintegy 100 forint kiadás merül fel személyenként és nem kerülne nagyobb összegbe pl. a szállodai elhelyezés sem. Egy másik megoldás pl. az, hogy ezeket a hallgatókat turista házakba helyeznénk el, ami napi 10-12 forint szállás költséget jelentene, s akkor lehetővé válna a diákotthonokban lakó hallgatók részé-^ re is az előadások látogatása. Tehát a maga részéről szintén nem javasolja a rektori szünet elrendelését. Rektor: kéri az elvtársakat, hogy maradjanak a realitásoknál. Aki pl. külföldről érkez&jé professzorok elhelyezésével foglalkozik az nagyon jól tudja, hogy mit jelent az, ha egy professzort, vagy akadémikust ha nincs előre bejelentve el akarunk helyezni szállodába, ügy gondolja, hogy ez a kérdés igy nem megoldható. A legjobb megoldás lenne az, amit 4Qio
