Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. szeptember 30., Nyilvános rendkívüli tanácsülés - Vas-, gyémánt és arany jubileumi díszoklevelek átadása - Az 1959-ben végzett orvosok és fogorvosok orvosdoktorrá avatása
kepesseg javul, ezek mind orvosi tevékenyésgefc eredményei. Nem akarja lekicsinyelni sem a művészeti, sem a műszaki eredményeket, de miért lenne az orvosi tevékenység másod- rendübb mint pl. a művészi tevékenység. Végül úgy gondolja hogy a Minisztériumnak is jobban kellene támogatni az Egye tem elismertetését. Amikor az Egyetem ismételten és nyomatékosan kéri ezt, akkor nem a rektort mint rektort, hanem mint nagy tudományos eredményeket elérő személyt javasolja és a Minisztériumnak jobban kell támogatni ezt az ügyet. Azzal, hogy újra megtesszük javaslatunkat, ennak még nagyobb nyomatékot adunk. Rektor: mint a tanácsülés elnöke megjegyzi, hogy a Kossá th-di jak adományozásánál az, hog'y első fokozatot adnak-e vagy sem, nem pénzügyi takarékosság alapján történik, hanem hogy rendkívül magas mércét kívánnak alkalmazni. Ami rektori funkcióját illeti, nyomatékosan hangsúlyoznia kell, hogy a legfőbb pártvezetés véleménye szerint is, abból senkinek nem lehet lőnye,^ hogy párttag. Ezt a szempontot a javaslat megtételénél nem lehet szem előtt tartani. Párttag és pártonkivüli személy munka eredményeinek elbírálásakor nem lehet különbség, egyik éppen olyan állampolgár mint a másik. Az elbírálásban azonban a pártmunka, politikai munka értékelése benne kell hogy legyen, akár párttagról, akár pártonkivüliről van szó. Az indokolásban nem lehet azonban olyasmi benne, amiből az érzik, hogy mert párttag, mert sok pártmunkát végez ezért előnyben kivánják részesíteni. A-.nak megítélése, hogy egy párttag nem kap Kossuth-dijat és ennek esetleg rossz politikai hatása van, nem a tanács feladata, nem is tudja a tanács lemérni, tehát a javaslatnak ezen része átfogalmazásra szorul. A politikai munka értékelése az helyes, ennek benne kell lenni minden javaslatban. Teljesen egyetért Balogh dékán ur hozzászólásával a tudományos munkásságának jellemzésére vonatkozóan. Ma Magyarországon a csecsemőhalálozás körül van a 938-as évek 17& körüli értékével szemben. Ebben személyének és iskolájának jelentősége nem mellőzhető. Mintegy 50 tanitványa dolgozik ma vezető gyermekgyó-^ gyász szakorvosi funkcióban az országban. Ennek természetesen közegészségügyi jelentősége van. A konkrét tudományos munkásságán kivül sokat foglalkozott a csecsemőkori heveny katasztrófák és a csecsemőkorig sorvadás elhárításával, amelyek a csecsemő halálozások 50 $-át teszik ki. Amennyiben a tanács elfogadja a személyére szóló javaslatot, egyetért bizonyos dolgok kihagyásával és megfelelő szempontokkal való kiegészítéssel, mert akkor az indokolás olyan lesz ami a tényeknek megfelel. Somogyi: egyetért a rektor elvtárs szavaival, valóban k'ef szempontból át kell dolgozni a javaslatot. Egyik, a Rektor Elvtárs tudományos munkásságának közegészség- ügyi vonatkozással való kiegészítése, másik pedig a politikai rész átdolgozása. Rektor: egyetért Babies professzor elvtársra vonatko- zó javaslat kiegészítésével akként, hogy őt a Magyar Tudományos Akadémia komoly funkcióval bizta meg és hogy dékáni munkaköréből emiatt kellett őt felmenteni.