Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 20., IX. egyetemi tanácsülés - Az Egyetemi Gyógyszertár 1957 évi munkájáról és a Fővárosi Tanács Eü. Osztálya által végzett felülvizsgálatról szóló jelentés
3u'];r c ti ra'vostud crab „ i Egyetem. Egyetemi tanácsülési anyag. 1958. sSeptember 24-i tanácdőlésünkön felmerült az a• javaslat, hogy a doktora1 áavatás szertartását, az eskü szövegét, stb. akként kellene kialaki tani, hogy az a haladó hagyományoknak és a mostani szocialista társadalomnak egyará; t megfeleljen. Fentiekkel kapcsolatban Gortvay György dr. igazgató elv társat kértem fel javaslattételre. Gortvay elvtárs javaslatát a rektorhelyettes elvtárs elnöklete alatt működő Oktatási bizottság megvitatta és véleményezte . Az alábbi ikban Gortvay György dr. igazgató elvtárs javaslatát kivonatosan, valamint a bizottság véleményét azzal küldöm meg, hogy a kérdést a legközelebbi Egyetemi Tanácsülés napirendjére tűzöm ki. egyetemi hagyományok korszerűsítése« Az egyetemi élet éven kint megismétlődő két nevezetes eseménye: a tanévnyitó ünnepély és a felavatás /promotio/. Hibás eljárás volna, ha úgyszólván ész revet lenül történnek megyés nem ünnepélyes keretben ennek a két aktusnak a lebonyolítása, mert mindkettő kiválóan alkalmas arra, uogy az egye te.. az orvosi hivatás immanens pályakellékeit, az orvosi tevékenység magas erkölcsi postulatumait és a hivatás nagy távlatait évről-évre korszerű fogalmazásban tárja az egyetemi ifjúság elé, de alkalmas arra is, hogy a közfigyelmet és érdeklődést az egyetem tudományos és erkölc. i jelentőségére irányítsa. Igen kedvező alkalom arra, hogy az egyetem az emlitett ünnepi alkalmak eszmei tartalmukkal és esztétikai hangulati tényezőikkel maradandó befolyást gya koroljanak a dolgozók minden rétegére és az egész ország szellemi életére. Fsért az említett íiagyományoknak egyes elemeit a mai társadalmi igényeknek megfelelően újból fel kell használni, hogy a két egye térni aktust ünnepélyesebbé és hangulatilag elmélyültebbé tegyük. A vélemények különbözők lehetnek arra nézve, hogy az egyetemi ünnepek hagyományai és szokásai, a lyelc története - hosszú évn» k - évszázadokra nyúlik vissz:, - különböző eszközéiben milyen mértékben korszerüaithctők. Abban ma nem igen van eltérést hogy a régi hagyományok egy részét uj formában és szocialista eszmei tartalommal hasznos volna feleleveníteni. Eg/etomj .jelvények és öltözetek Az egyetemek nemzetközi jellegéből folyt, hogy az egyetem jelvényei és az egyetem képviselőinek ünnepélyes alkalmakkor viselt ruházata századokon át c; kne ; azonos volt a különböző országokban. Ezek a jelvények: Talár /palást/, dől:tori kalap, gyűrű, lánc, jogar /pedum/, pecsét. A rektor öltözete: fekete bársony tóga hermelinnel szegélyezve éa arannyal hímezve, fekete bársony biretum /szögletes kalap/; a dékánoké hasonló, de szerényebb. II.József 1784.nov.ll. eltiltotta a talár és váll, a’.lér /epomis/ viselését és ezeket mind el is adat.ta. Kötelezte a tanárokat, hogy ünnepélyes alkalmakkor feke te
