Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 20., IX. egyetemi tanácsülés - A külső klinikai telepen kutató intézet létesítésére javaslat
-22Végül kérdésként teszi fel) hogy az 5.oldalon az utolsó bekezdés, mely azt mondja, hogy a nagy állatok elhelyezésére az Ollói ut és * Szigony utca saxtcán lévő kis ház lenne alkalmas, - nem zavaráé-e az I.sz.Sebéazeti klinika nyugalmát, másrészt az Üllői ut nyugalmát? Rektor: ő is azon az állásponton van, hogy semmi köze a Mütéttani Intézet problémájának a kutató laboratórium felállításához. Emlékeztetni kívánja a Tanácsot, hogy 1956 után az ország 4 orvosegyeteme közül 3 azon az állásponton volt, hogy a Mütéttani Intézetek megszüntetendők és olvadjanak be a sebészeti klinikákba, legyenek azok szerves részei. A ad egyetemünk volt az egyetlen, amelyik azon az állásponton volt, maradjon meg ez az intézet. Ezt az álláspontunkat most le taortjuk, de ez nem azt jelenti, hogy mindazokat az experimentális klinikai és. elméleti munkákat, mint pld; a sebészetben a traumatológia, shock etb., mind a Mütéttani Intézettől veszi el az, aki ezekkel foglalkozni akar. Szó sincs róla! Az Akadémia ismételten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy nines megelégedve a manuális szakmák tudományos munkájával. Felhívták a figyelmet, hogy ezek a szakmák - eltekintve attól a rendkívüli túlterheltségtől^ emit a rutinmunka jelent, azért nem tudnak a képességükhöz mérten produkálni, mert az objektiv feltételek nincsenek biztosítva: Akkor tehát, amikor mi, mint egyetem, állást foglalunk amellett, hogy igenis a manuális szakoknak először - és mivel a természeti adottságok és épületadottságok a külső klinikai telepen voltak - az I.Seb és a Il.Nőgyógyé- szatnak tervezünk ilyen lehetőséget megteremteni, ezzel fenti probléma megoldásához járulunk hozzá. Hiszen nem most indult el ez a kérdés, evek óta húzódik már az ez- .zel való foglalkozás. Azért akarunk egy rész javaslattal élni a Minisztérium felé, hogy amikor ők most az orvostudomány-politika kérdésében döntenek, a mi álláspontunk, javaslatunk ott legyen előttük, hogy mi elsősorban a klinikai orvostudomány, ezen belül a manuális szakok tudománya műveléséhez ezt elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk. És hogy síiért? Mert a nem manuális szakoknak elég erős laboratóriumaik vannak, ahol bizonyos szintig tudnak dolgozni. Felesleges lenne egyelőre ezt a laboratóriumot endokrin irányú kutatásokkal megterhelni. Tehát álláspontunk az - amit Straub elv társ és a többi elvtársak is felvetettek -, hogy egy óriási jelentőségű kérdést vetünk fel ás kérjük a Minisztériumot, hogy ezt az ő tudománypolitikai döntésüknél vegye figyelembe. Ehhez a Mütéttani Intézetnek semmi köze nincs. A Sebészeti Mütéttannal mór foglalkoztunk nem egyszer és újból fogunk foglalkozni, de nem ehhez a kérdéshez kapcsolva: Egyet ért Somogyi elvtárssal, hogy most nem aktuális még, hogy egyetemi tanár vezesse ezt a laboratóriumot, majd a fejlődés folyamán eljön ennek is az ideje. Nem véletlen, hogy az a javaslat született itt meg, hogy ez a laboratórium, - mivel nem egy intézethez lesz kapcsolva - a rektor irányítása alá tartozzék: így biz-
