Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. május 7., Össztanári értekezlet - Az aktuális politikai kérdések és feladatok megbeszélése

- 13 ­tu Bald: Rektor Ur ismertette azokat a betegségeket, amelyekkel a jövőben nagyobb mértékben foglalkozni kell. Sajnálattal hal­lotta, hogy ezek között á daganatos betegségek nem szerepeltek. A daganatos betegségek rendkívüli fontossággal birnsk, világ­szerte foglalkoznak e kérdéssel. Az a kérése a minisztérium jelenlévő képviselőjéhez, hogy amennyiben módjuk van rá az egészségügy 15 éves távlati tervébe kapcsolják be ezt a kérdést Ratkóczy: Nagy érdeklődéssel hallgatta Rektor Ur beszámolóját. A határidős rendelettel kapcsolatban megjegyzi, hogy régen vár­ták már ezt a rendeletet, azonban azt hittek, hogy ennek hatálya a docensekre nem fo^ kiterjedni. Úgy gondolja, hogy a docensek számának megnövekedese tette szükségessé, hogy e rendelet reájuk is vonatkozzék. Fel kell azonban hivni a figyelmet arra, hogy minden klinikán vannak laboratórium, röntgen-laboratórium veze­tő docensek, kívánatos volna, hogy ezek a laboratórium, illetve önálló osztályvezetők, fix-állásban legyenek.' Ez a régi időben is igy volt azért, hogy ezek az emberek egész életükre lekös­sék magukat ebbe a szakmába. Ezeket - akik nem a klinika szak­májának a docensei - váltogatni, nem vállna az illető klinika előnyére. Javasolja őket nem tanszékvezető tanári állásokra átsorolni, vagy állásukat más módon rögzíteni. A magángyakor­lat kérdéséhez megjegyzi, hogy elvileg helyesnek tartja, hogy ne lehessen magángyakorlatot folytatni a klinikákon, a röntge- nologusok részére ez azonban a magángyakorlat teljes eltiltá­sát jelenti, mert ezeknek nincs módjuk a lakásukon rendelni. Teljes röntgen felszerelés nem áll a lakásban lévő rendelés rendelkezésére. Úgy gondolja, hogy valamilyen módot lehetne találni ennek megoldására,^ úgy, hogy bizonyos vezetőbb állás­ban lévő radiológusok magángyakorlatot a klinikákon és állami intézetekben is folytathassanak. A klinikákon folytatandó szak- rendelések kérdését évek óta sokszor megtárgyalták, az ambu­lant iák megjavítása céljából. Véleménye szerint a klinikákon folyó szakrendelésnek elsősorban irányított szakrendelésnek kell lenni. A területi rendelés esetleg tömeg-rendelővé vál­toztatja a klinikai rendelőket. Olyan betegek részére kell ezt a rendelést megszervezni, akik már más rendelőből jön­nek oda. A klinikai ágyak területi jellegére vonatkozóan az a véleménye, hogy ennek megvalósítása után sem fog ezzel az ágyak száma szaporodni. Eddig is betegek fekszenek a klinikai ágyakon, és ha bizonyos területre' osztják be a betegfelvételt, akkor sem lesz több ágyuk. Nem tartja helyesnek szoros terü­leti jelleget adni a klinikai ágyaknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyik oka ennek, hogy nem klinikai j-ellegü betegeket küldenek a klinikákra. A területi elv megvalósí­tása esetén viszont szükséges, hogy a klinikáknak legyen meg a lehetőségük a beküldött betegeket hosszas ápolás szükségessége esetén kórházakba áttenni. Természetesnek tartja, hogy a betegektől addig, amig bent fekszenek a klinikán, sem kérni, sem elfogadni nem szabad csak akkor ha már kiment a beteg. A szakorvos utánpótlás kérdéséhez leszögezi, hogy a radiológus szakorvos utánpótlás teljes csődben van. Nem tudják betölteni az üres radiológus ál­lásokat. Pl. Szolnok megyében 21 röntgenes állás van es ebből csak 3 helyen van röntgen szakorvos a többi 18 he­lyen nem röntgen szakorvos. Budapesten is a röntgen szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom