Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. március 20., Rendkivüli nyilvános ünnepi tanácsülés - Megemlékezés a Magyar Tanácsköztatásaság kikiáltásáról
Tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak! Néhány nappal ezelőtt ünnepeltük március 15.-ét. Szerte az országban elhangzott, hogy nemzeti életünknek ez a dátuma milyen nagyjelentőségű. Hogy a 48-as forradalom napirendre tűzte Magyarország jövendő sorsának kérdését, a feudalizmus felszámolását és a polgári társadalom alapjainak lerakását. Rámutattunk azonban arra is, miért nem sikerült annak idején ez a kisérlet, miért maradtak a problémák továbbra is nyitva, miként éleződött a helyzet annak következtében, hogy a fokozatosan erősödő polgárság boldogulását mo3t már a Habsburg monarchia keretein belül látta és a 67-es kiegyezésben szentesi tette is a feudális hatalmakkal kibékülésre törekvő kompromisszumos politikáját. Ezért a polgári forradalom végigvitele lényegében a proletariátus feladatává vált és ennek vállalása történt meg az 1918- as őszirózsás polgári demokratikus forradalómban. Ugyanakkor azonban megmutatkozott, hogy a társadalmi fejlődés következményeképpen a polgári demokratikus forradalom elérhető vívmányai történelmileg túlhaladottak már és napirendre került a polg.dem. forradalomnak proletárforradalommá való átfejlesztése. így következett el 4o évvel ezelőtt 1919 márc.21-e, a prol.dikt. kikiáltása Magyarországon. A magyar tanácsköztársaság nemzeti történelmünk legjobb hagyományainak egyenes folytatója. Folytatója a parasztság antifeudális küzdelmeinek, a munkásosztály- korábbi harcainak, a nemzeti függetlenségért folyó több évszázados harcnak, s minden olyan mozgalomnak, mely a társadalmi haladást irta zászlajára. S nemcsak vállalta a korábbi haladó mozgalmak örökségét, hanem a változott viszonyoknak megfelelően továbbfejlesztette és korábban soha nem látott színvonalra emelte ezt a harcot. Hogy 48. ügyét ne csak befejezzük, hanem tovább is vigyük a szocialista forradalom felé, ez azért vált lehetségessé, mert a haladás élén már a legkövetkezetesebben forradalmi osztály, a munkásosztály állt, s mert a munkásosztály harcát olyan párt vezette, a Kommunisták Magyarországi Pártja, mely megértette a társadalom fejlődésének törvényeit. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával népünk történetében először került hatalomra a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép s ezzel hazánk világviszonylatban is a társadalmi haladás élére állt. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntötte a magyar nép elnyomóinak hatalmát, kisajátít)tta a földbirtokos osztályt és a burzsoáziát. Először teremtett demokráciát a dolgozó tömegek•számára; a tanácsokon keresztül a dolgozók közvetlen részesei lettek az állam irányításának. A magyar forradalo ügyét a nemzetközi forradalmi mozgalom ügyéhez kapcsolta, szövetségre lépett Szovjetoroszországgal, megzavarta az antant Szovjet-Oroszország ellen irányuló intervenciós harcait. Eorra- dálmi honvédő háborút folytatott az antant imperialisták ellen; a magyar proletáriátus vérével áldozott a szocialista vívmányok és a nemzeti függetlenség védelme érdekében. íd 0