Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. március 6., VII. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

- 2 ­Javaslatunk tehát abban különbözik az eddigi gyakorlat­tól, hogy a VI.év végén nem történik szakmai irányitás hanem a kórházat jelöli ki az egyetem a fiatal orvos számára, ahol a következő' két esztendő alatt az emlitett gyakorlati szakmai ismereteket különböző osztályokon megszerzi. Véleményünk szerint a javaslat mindenképpen indokolt. A Kar több Ízben, olyan értelemben foglalt állást,ho^y a frissen végzett orvos az orvostudománynak az utolsó 20 esztendőben történt rendkívüli fejlődése következté­ben nem tekinthető önálló orvosi munkára minden tekin­tetben alkalmasnak, s ezért további kiképzésre, főleg gyakorlati irányban,szükség van. Az egyetemi oktatás már maga is annyira zsúfolt, hogy intézkedés vált szük­ségessé a hallgatóság teherr entesitésére. Ugyanakkor nem volna kívánatos az orvos*-’ tanulmányoknak meghosszab­bítása. Javaslatunk szerint a végző fiatal orvos, or­vosi diplomával és fizetéssel töltené el a két eszten­dőt, melyet úgy kell tekintenie, mint ami az egyetemi oktatás szerves befejezése. A Kar véleménye az, hogy ez a mindenkire kötelező két éves sz kmai gyakorlat nem keverhető össze a szakorvos képzéssel, amely a javaslat szerint 8 év után kezdődnék. Véleményünk szerint ezzel a módszerrel szakorvos képzésünk is nyerne, mert sokkal szélesebb látókörű orvosok kerülnének szakorvos képzés­re, ami az általános egészségügyi szolgáltatásnak is csak javára válnék. A körzeti orvosi pályára menők szá­mára pedig az igy mutatkozó előnyt nem is kell bővebben fejtegetni. A tulajdonképpeni szakma választás tehát nem a VI.esz­tendő végén, hanem a kötelező két éves szakmai gyakor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom