Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1958. december 10., Össztanári értekezlet - Az Egyetem 10 éves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása
feladatokhoz. Hogy ennek milyen gazdasági kihatásai vannak? Ha durván az eddigi tapasztalatok szerint számitanak, hogy a budapesti egyetem össértéke több mint egymillió légköbméter és köbméterenként kb. kétszáz forinttal lehet helyreállítani illetve rekonstruálni eg/ megL évő épületet,, akkor kb. 200 milliónyi összeget igényel 10 év alatt az e- gyetem rekonstrukciója. Tehát az egyik fő feladat maga a/ rekonstrukció. Hogyan kell ennek a tervnek gazdasági és műszaki követelményeit kialakítani, az a gazdasági emberek feladata. A tervnek a fejlesztésekkel foglalkozó része az, amely elsősorban tárgyalható: milyen fejlesztések szükségesek, melyeket kell elsősorban megoldani és ennél hiányzik különösen az u.n. szakmai perspektíva megfelelő eldöntése, mert egy elkezdett nagy összeggel járó építkezést nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, ezért csak meggondolva, alapos megbeszéléssel kell a fejlesztési részt kidolgozni. Az elméleti tömb a minisztérium elképzelésében szerepel, nem ilyen formában, hanem sokkal szerényebb formában. Ez a tömb szolgálna azoknak az elméleti intézeteknek elhelyezésére, amelyeknek nagyon rossz az elhelyezése, és nem mennyiségi fejlődést jelentene, hanem minőségi fejlődést* Ami a klinikák fejlesztését illeti, itt is vannak olyanok, amelyeknek a helyzete tarthatatlan és rekonstrukcióra szorul. Egyébként a klinikai fejlesztésnél abból a szempontból kell kiindulni, hogy az Eü.Minisztériumnak országos ellátási feladatai vannak és kórházi ellátás szempontjából Budapest viszonylag jól áll. Ez azt jelenti, hogy ha nem a jelenlegi helyzet minőségi megjavításáról van sző, nincs helye a klinikák ilyen értelmű fejlesztésének, hanem csak az oktatás és tudomáryos szempontból, bizonyos feladatok megoldása szempontjából lehet rekonstrukcióról, fejlesztésről beszélni* Csak ezt a párt szempontot kívánta kiragadni és szeretné a figyelmet felhívni ezekre a szempontokra, s nyilvánvalóan ezekről a kérdésekről még többször fognak tárgyalni. Bartha Ferenc:/Az Eü.Min.II.főosztályának vezetője./ Felmerült az a javaslat, hogy uj egyetem alapítása volna szükséges, vagy a jelenlegi egyetem bővítésére és korszerűsítésére. Úgy gondolja, hogy ha fel is vetődik ez a kérdés, az elkövetkezendő 10-20 évben semmiféleképpen sem igényelhet megvalósítást, csak nagyon távoli időszakban képzelhető el az egyetem teljes áttelepítése. Ez a körülmény maga után vonja, hogy a meglévő adottságokkal kell számolni. A fejlesztés méreteinek meghatározásában döntő szerepe van, amire Cserba elvtárs is célzott, hogy a hallgatói létszám nem emelkedni, hanem csökkenni fog és akkor, amikor párhuzamos tanszékek szervezését vetették fel ezzel a körülménnyel kell számolni. Néhány hozzászóló felvetette, hogy ha a 300-as létszámot nem haladja meg az évfolyam, akkor nem szükséges párhuzamos tanszékek létesítése, inkább megfelelő méretű intézetek biztosítása, hogy a hallgatók korszerű oktatása megoldható legyen. A tervben fel kell tüntetni az eddig hiányzó tanszékek szervezésének kérdését, ilyen a biológiai intézet, stb. Az Orvostörténeti Intézetet esetleg a Marxizmus tanszék keretében kellene megszervezni, mint annak ágazatát, de pontosan le kellene rögzíteni az adott keretek
