Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1958. december 10., Össztanári értekezlet - Az Egyetem 10 éves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása

Cserba László: /az EÜ.Minisztérium pénzügyi és tervosztály vez A tervezésnek általában két fontos mozzanata van. Az első az,, hogy világos szakmai program alakuljon ki. Tisztázottak legyenek a nagy elvi, szakmai politikai kérdések, amelyeket itt a professzorok felvetettek, hogy milyen oktatási feladatokat kap az Egyetem és hogyan tudja azt megoldani. Amikor ezt eldöntötték,; akkor keiül előtérbe a kérdés másik része, az u.n. gazdasági rész. Ennek összeállitásánál másik nagyon fontos követelmény annak tisztázása, hogy mik a népgazdaság lehetőségei,ezen belül mit biztosítanak az egészségügy/ számára és ezen belül milyen súllyal kell kezelni az orvosképzést, és mit lehet az egyetemre fordítani. Ezek a körülmények nem tisztázottak» Egy csomó feltételezésből indulunk ki. Olyan körülmények között "beszélgetünk" a budapesti egyetem pers- pek ti váj áról,, amelynél még csak a nagy kontúrok alakultak ki. Pártunk és kormányunk azt a politikát folytatja helyesen, hogy nem szokott Ígérgetni, hanem amit elfogad, és lerögzit, azt igyekszik megvalósítani. De amiről most van szó,; az nem kifejezetten az egyetem terve, hanem egy előkészítő megbeszélés, amelyben a képzelet még szabadon csaponghat. A tervezésnek á feltétele a szükséglet. Az egyetem szükséglete azzal van kapcsolatban, hogy a jelenlegi oktatási létszámot vesszük figyelembe. Az itt elhangzottak egy csomó változáson fognak keresztülmenni. Ennek veszélye, hogy a professzor elvtársak már most azzal mennek el, hogy már az ülésen is elvetették, amit megvalósításra javasoltak. Nem szeretné, ha lehangolás venne erőt a jelenlévőkön, mert engedték,hogy a fantáziájuk szabadon működjék. Maguk részéről ők úgy gondolták,, hogy egy csomó segítséget kapnak, a segítséget meg is kapták, de semmi esetre sem könnyebbedtek a feladatai, sőt nehezebbekké váltak.

1. / Oktatási feladat, ügy látja, hogy további fejlődés nem szükséges, nem indokolt, sőt későbbi perspektívában 5-10 év múlva inkább az ellenkezője vetődik fel. Addigra az országban tízezer lakósra 20-on felüli orvos esik, tehát felvetődik, hogy szükséges-e a mostani beiskolázási ütemet fenntartani. Itt inkább a feladatok csökkenésével lehet számolni, ami nyilvánvalóan elsősorban a túlzsúfolt intézeteket fogja érinteni. Ha a túlzsúfoltság kérdése felvetődik, először Budapesten vetődik fel.

2. / Elméleti tömb. Ez a mai körülmények között eléggé grandiózus elgondolás. Ha ilyen elméleti tömböt pl. Miskolcon felépítenének,, akkor ez központja lehetne egy egyetemnek,

a klinikai feltételek elég jók volnának, tehát felvetődik, hogyha csökkennek a feladatok, ez a megoldás nem helyes és Budapestre vonatkozóan le kell szögezni, hogy elsősorban abból kell kiindulni, hogy a jelenlegi, vagy csökkenő feladatokat hogyan tudja megoldani a budapesti egyetem. A terv egyik része ezt tisztán kifejezi, hogy az egyetem korszerűsítését kell megoldani. Ez kiterjed minden területre, épület felszerelés, műszer stb., magábanfoglalja az u.n. létszámfejlesztést, elsősorban a középkád ere lekéi való ellátottságot, tehát a megfelelő feltételek biztosítását a meglévő