Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. október 23., I. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
egészségvédelmi főosztályának 1936-ban, az Országos Munkaügyi Hivatalnak pedig 1939-ben lett a vezetője* A felszabadulás után, az 1945*évben a Képjóléti Minisztérium államtitkárává nevezték ki, még ugyanezen év nyarán az Országos Közegészségügyi. Intézet főigazgatója lett, amely állásában 1950-ig működött, amikor is betegsége miatt saját kérésére nyugdíjazták.* Az előbb említett minőségében elnöke volt a tisztiorvosi vizsgabizottságnak, vezette a tisztiorvosi és körorvosi tanfolyamot, elnöke volt továbbá az Orvosi Szakszervezet Higiénikus Szakcsoportjának és magyar részről tagja a párizsi Office International d*Hygiene-nek egészen addig, mig ez a hit? tál az újonnan fölállított Világegészségügy Szorvezotbe nem olvadt bele* 1946.szeptemberében az orvosi kar előterjesztésére egyetemi rit. tanári elmet kapott, majd a Népköz társasig Kormánya 1949-ben a Köztársasági Érdemrend középkereszt jé vol tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi szakosztálya 1950-ben az Orvostörténelmi Bizottsága tagjává választotta és tu dó spó ti ékbon részesítette. 1952-ben kandidátusi tudományos fokozatot nyert, levéllel. Politikai jellemzés. 1945. előtt politikai pártnak nem vol tg ja. A MONB-ből 1934-ben kilépett. 1945-ben több fórum politikail igazolta. Az igazolások megemlítik, hogy 1945« előtt kapcsolatot ta tott a baloldali politikusokkal, s mindenkor haladó szeliemü tudósként ismerték. Németellenes magatartása miatt 1944-ben letartóztató ban, majd rendőri felügyeli^ra vol t.l945-től a M.K.P. tagja volt, amelyből 1949-ben kizárták az indokolás szerint azért, mert kevés kapcsolatot tartott a párttagsággal és a szakmunkát teljesen elébe helyezte a párt-tevékenységnek. Az Orvosi Szak szervezet vezetés gi tagja és az Egészségügyi Szakcsoport, továbbá a M.Sz.T. szakcsoport elnökeként is működött* Igen sok bizottságban és intézményben töltött be hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt fontos funkció kát. 1923-tól 1925-ig az Észak amerikai Egyesül,t Államokban és Angi ban folytatott tanulmányú tjén elsősorban az egészségügyi politika és az iparegészségügy terén végzett értékes kút’ tó-munkít. Tudományos munka. Gortvay dr. több mint három évtizeden k resztül rendkívül akti van vett részt az ország orvosi-életében. Tu dományos, szervezési, szociális, orvostani és orvostörténeti vonal kozásu, v lamint munkaegészségtani jellegi irodalmi munkássága rer kivül termékeny és széleskörű. Szenvedélyesen szereti ős íjiveliszc rosan vett szakmáját* fáradha táti tan, soha nem lankadó energiával. Nyomtatásban eddig megjelent nagyobb dolgozatainak számai! A "MurJkaegészségtan", továbbá az "Ujabbkoru magyar orvostu mány története", "A kórház helye a modern egészségügyben", "A dől
