Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. május 28., VII. egyetemi tanácsülés - Miniszteri leiratok

téryenek itt, vagy ott, mert ez a politikai erkölcsi tekintélyt ássa alá.

Az egyetemeken ideológiai szempontból a különböző eszmék békés egymásmelleit élésének véget kell vetni. Szocialista és és imperialista, vagy idealista, stb. eszmék nem élhetnek együtt a nevelésben. Hallgatókat nem lehet idealista szellemben nevelni.Felvetette a tankönyveknek ideológiai szempontból való megvizsgálását. Orvosi szempontból ez rendkivül nehéz feladat. Vannak azonban tankönyveink, mint pl. a biológia és a fejlődési rendellenességekkel foglalkozó tankönyvrészek, amelyeknek hibátlanoknak kell lenniök, mert ez lényeges kérdés. Gondolkozni kell, hogy mit tudunk csinálni ezen a téren.

Felvetődött annak a kérdésnek fontossága, hogy a tanszékek munkáját időnként felül kell vizsgálni. Egyetemünkön már többször kezdeményeztük ezt, azonban mindig abbamarad. Meg kellene nézni időnként, hogy egy-egy tanszéken milyen a medikusképzés, szakoktatás, milyen a politikai légkör. A fakultásokra bizták ezt a kérdést, de sajnos abbamaradt. A karok dékánjainak legalább egy-két tanszéket meg kellene nézni a párttitkárral együttesen, a főbizottságok elnökeinek részvételével, a párt alapszervek és szak- szervezetek bevonásával és a látogatásról készült jelentést a kari tanács előtt nyilt vitában meg kellene tárgyalni.

Babies: a dékán feladata legyen, hogy időnként egy- egy intézetet vizsgáljon meg és a Kar elé hozza az anyagot.

Rektor: összefoglalva a határozat az volt, hogy az egyetemek vezetőségén komoly felelősség van, hogy az egyetemeken végbernenjen az ideológiai tisztulás. Ez a jövő év egyik legkomolyabb feladata. Szó volt továbbá a Marxizmus-Leninizmus Tanszékek munkájáról is. Itt bizonyos elkülönülés tapasztalható, a marxizmust szaktárgyként tanitják és nem mint alkalmazott tudományt. Viszont a szak-tanszékek úgy oktatnak, mintha ideológiai tanszék nem is létezne.

Jssekutz: nagyon kevésre szabott az idejük a heti óraszámok folytán, éppen hogy/csak az anyagot le tudják adni, nem jut idejük a hallgatók nevelésére.

Rektor: a KlSZ-el már megbeszélte, hogy időnként a hallgatók kisebb csoportja keresse fel a professzor urakat és a professzorok üljenek le-beszélgetni a hallgatókkal. Be kell látni, hogy elsősorban egyetemi tanárok vagyunk, ez a legfontosabb feladatunk és ennek érdekében végezzük a tudományos és gyógyitó munkát is. Főfeladatunk az ifjúsággal, az asszisztenciával való állandó foglalkozás, nevelés. Nevelésüket csak a