Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. szeptember 21. , Össztanári értekezlet - Marosán György államminiszter beszéde

—e-kt°r; az egyik legerősebb agitáciő a bárt -s a rendmúlt l2XIv 11 ?2Sy te!jesen elhallgatták az el"

tott-íi2 Ti er?djne^eit, viszont a hibákat felnagyi- totta.k. Az egészségügy területén nézve az aimult vek ererfaeny.it azt hiszi%léüsé buSzklk !eh?tn^- ^ ereakl?hí?n+VíiÍah ?f egészségügy kérflése a belü- T1 államtit- karhoz tartozott, ma önálló egészségű yi mi Misztériumuk van, ahol orvosok dolgoznak és nem jo^aszo** Az állam?otokaáíln^k “htaná2so,c e§észségügyi Sszt^*1 élén or- .fiinak, hogy hogy végeredményben az egészségügy politika es szervezési szempontból jóformán teljes*» önállóságát megkapta.

^JÍ*8 lehet vitatni, hogy az orvosi 0,yetemek miért vaitak le a tudományegyetemekről. Maga részéről azt tartja helyesnek^, hogy az orvostudom^myok művelése ónálló légyen, az orvostudomány ne r^ak fakultás legyen, nagy eredménynek tartja, hogy önálló orvostudományi egyetemek vannak. Arra kell töre’^^ni» hogy ezek az egyetemek úgy épüljenek ki, ug?y őolgozzanak. hogy az orvosi tudományok egyetemsséget képviselni tudjak.

Ennek is lerakták alapjait*.

Létrehozták továb-bá a magyar egészségügyi szolgálat «g.ypégét: a gyajtkor.T^ul tevékenység, a tudományos munka '5Jb aa °’klu itó tevékenység egységes nagy szervezetet jelent. Ezeken belül részleteredmények is vannak, pl. könyvkiadás. Milyen nehéz volt az elmúlt időkben egy' könyvet kiadni, sőt a monográfiákkal is igy volt.

Ma ez minden téren mennyire meg van könnyitve. Mint tudományt is sokkal mag jobban megbecsüli a szocializmus az orvostudományt, amit bizonyit az Akadémia •V.osztály, ahol az orvostudománynak önálló osztálya van. Emlékszik arra, hogy Bókay professzor nem tudta létrehozni, hogy Magyarországon külön gyermekgyógyász lap legyen. Ma minden szakmának megvan a saját magyar nyelvű, közleménye,, megvannak az acták, ahol a külföld felé publikálhatják tudományos eredményeiket. Ezek olyan kérdések, amikről fel kell világosítani az ifjúságot.

Felhivja a figyelmet, hogy az egyetemi tanároknak minden szempontból elengedhetetlen kötelessége volna, hogy az egyetemhez tartozásukat az egyetem rendezvényein ^aló részvétellel demonstrálják kifelé. Ilyen rendezvények az I.évesek beiktatása, a doktorrá avatás,^ a tanévnyitó, melyeknek mind megvannak a szép formái.

Az ezeken való részvétel komoly hatással van az ifjúságra, a tanári kar, az egyetem egészét jelentik. Lehetséges, hogy ezeken ne vegyenek részt a tanárok? Ugyanez vonatkozik a politikai rendezvényekre, amiket az egyetem • ege'-sze rendez. Mint az egyetem vezetője azt látja, hogy a tanotok magáüál értetődően problémáikkal az egyetem vezetéséhez fordulnak kérik, hogy az egyetem vezetője, mint vezető az egysem tekintélyével lépjen közbe. Magától értetődik, üogy az egyetem közbelép és a problémákat elintézi. Tehát amikor a tanár úgy érzi, hogy az egyetem súlyára, tekintélyére jogot formál problémái elintezesenel, maga részéről is jelen kell akkor lenni, amikor az egyetem súlyát, tekintélyét demonstrálják.