Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 14., I. rendkívüli egyetemi tanácsülés - Miniszter Elvtárs leiratának ismertetése dr. Haynal Imre egyetemi tanár nyugdíjazására vonatkozóan

- 3 Straub; formális dolog lesz ha Gömöri professzornak a két klinikát kell vezetnie, helyesebbnek tartaná, ha bizonyos ideig a III.sz.klinikáról szabadságot venne ki és a II.sz.Belklinikán folytatná teljes klinikai működését, mert az intézkedésnek nyilván az kell ho§y célja legyen, hogy ezt a megbolygatott klinikát kezbetartsák.

Bartha ; hogy Gömöri professzor hogyan szervezi meg ezt a munkát, nyugodtan rábízhatjuk, biztosan megbeszéli a Rektor Elvtárssal, aki minden szükséges segítséget megad. Nem tartja szükségesnek, hogy a

III.sz.Belklinikuról szabadságolják Gömöri profesz- szort. A III.sz.Belklinikán van megfelelő helyettes, aki^a klinika ügyeit a professzor távollétekor intézi és a munkásságának túlsúlyát Gömöri professzor a II.sz.Belklinikán^fejtheti ki. Erre külön intézkedés nem kell. Egyébként helyes észrevétel, hogy ez a megbízatás Gömöri professzornak rendkívüli megterhelést jelent, tehát nyilvánvaló, hogy valahol mentesíteni kell, hogy feladatait elláthassa.

Rektor: a II.sz.klinikán van egyetemi docens és két adjunktus, a III.sz.klinikán is van docens és adjunktus, mindkét tanszék jól el van látva személyileg, csak megfelelő irányitóra van szükség.

Babies; egyetért Straub professzorral, hogy a Rektor Gömöri professzort kérje fel, hogy erelyét ide tömörítse.

Rektor; szükségesnek tartja a Tanácsnak ennek az Egyetem szempontjából sajnálatos eseménynek történelmi visszapillantását, összefoglalását tudomására hozfti.

A párt politikájának megfelelően amióta ő az Egyetem dékánja, vezetője, de még előbb is amig a párt Vb.tagja és csupán kari tag volt, ismétli a párt politikájának megfelelően, minden elkövetett, hogy mint más pártonkivüli kiváló szakember esetében is, Haynal professzort megnyerjék, életét, munkáját zavaró körülményeket a lehetőségek szerint elimi- nálják és világossá tegyék előtte, hogy szocialista rendszerünk a munkát, a dolgozókat megbecsüli és várja azt, hogy fejlődésében mindenki eljusson oda, hogy emellett a rendszer mellett, a rábízott munkakörben teljes mértékben megfelelővé váljék. Haynal professzor esetében^több okból egyrészt - őszintén megmondja - 30 éves személyes ismeret#- ség okából, másrészt az 1945#előtti fasizmus alatti bátor antifasiszta kiállása következtében is,a leg- messzebbmenően alkalmazta a párt ezen politikáját.

A vele való ismételt tanácskozások után odáig elment, hogy elhelyezték klinikájáról azokat a kommunista párttagokat, akikről ugyivélték, hogy hibás munkamódszerükkel ingerük, ^bosszantják a professzort és igy a párt értelmiségi politikáját ebben az esetben zavarják. Nem egy ilyen asszisz15«