Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. szeptember 21. , Össztanári értekezlet - Marosán György államminiszter beszéde

11

many hallgat rá, akkor állitja, hogy párszáz halottal és sebesülttel és minimális kárral megúszták volna, mert az 6 javaslata az volt, hogy a tüntetést be kell tiltani és tüzpa- ranocsal kiküldeni 4 ezredet és belelőni a tüntetőkbe. Akkor nem keletkezett volna a

. 22 milliárdos kár és több ezer halott és sebesült.

Magyarország a szocialista táborból akkor sem szakadhat ki, ha akar, de nem is akar, a szocialista tábor nem is engedi ki. Ezzel —számolni kell, ez a reál-politika. V

Megemlíti,^hogy október 23.előtt tettek fel olyan kérdést neki, hogy lesz-e határkiiga- zitás? Ez uralja a helyzetet, ez uralja még ma is. Kérdezi, hogy történelmi adatok alapján nézve a két trianonért, miért akarják felelőssé tenni a kommunistákat? Röviden megvilágítja a nemzetiségi kérdést és megállapítja, hogy a történelmi tényekkel szemben semmit sem lehet tenni és a környező államokkal szemben nem fogják soha felvetni a határok kérdését. Objektiv tény, hogy a határokhoz hozzányúlni nem lehet. Tehát az ilyen irányú nationalizmus ellen végsőkig- kell harcolni. Ha nem fognak a nacionalizmus ellen harcolni az egyetemeken, akkor nagy baj lesz, mert ferde nézetű diákság fog kikerülni. A határok nem változhatnak, tehát a környező államokkal kell olyan állapotot teremteni, hogy az utazási körülmények olyanok legyenek, hogy képletesek legyenek csak a határok. Jó viszonyt kell teremteni a környező államokkal. Nálunk is ennek érdekében azonos nemzetiségi politikát kell csinálni, hogy a környező államokban is ugyanez legyen ahelyzet. Azt jelenti-e az, hogy valaki ne legyen hazafi? Ha- zafiság kérdésében közelebb áll hozzája- egy délamerikai állam parasztja, vagy munkása, vagy tanára, ha harcol a kapitalizmus ellen, mint akármelyik reakciós egyetemi tanár. A tanároknak ebben a kérdésben is szint kell vallani. A tanárok egy része

azt mondja, hogy nem politizál. A magyar inteligencigr annyira nem politizált a múltban, hogy uralomra juthatott a fasizmus, akkor azután akarata ellenére is politizált. Ezt nem akarja, de reálisan nyiltan meg kell mondani,- hogy ha te magyar vagy az nem azt jelenti egyben, hogy vagy büdös oláh, vagy va&y rohadt cselák. Megállapítja, hogy diákjaink műveletlenek, nem olvasnak, nem járnak koncertekre, stb. Hamarabb megtalálni őket tánciskolákban, vagy hasonló helyeken. Erre is figyelni kell. Nyiltan kimondja, hogy a nacionaliz-