Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
v_n ve tkező 5~6 évben, hogy egyetemeink és főiskoláink fiatal oktatóinak nagy többsége politikailag szilárd, szakmailag jól felkészült, a marxizmus-le ni - nizmus világnézetét magáénak valló szakember legyen. Ennek érdekében ki kell dolgozni az egyetemi káderutánpótlás több évre szóló távlati tervét. 5. Tekintetbe véve, hogy az egyetemi karoknak a szakképzésen kivül feladataik vannak a szocialista tudomány fejlesztésében és a tudományos utánpótlás nevelésében, ezért a Kormány szükségesnek tartja az egyes egyetemi karokon eddig nem képviselt tudományágak művelése céljából uj tanszékek, mint pl. az atomfizikai tanszék szervezését. 'A szocializmus épitése hazánkban és a testvéri országokban, a tudomány és a technika gyors fejlődése világszerte számos, megoldásra váró tudományos problémát vet fel. Ezt figyelembe kell venni az egyetemek fejlesztésénél is és gondoskodni kell arról, hogy - a tudomány fejlődésével való lépéstartás érdekében - az egyes karok profiljába illő minél több tudományág képviselve legyen az egyetemeken. Ugyanazon okból szükséges laboratóriumi felszerelés stb. folyamatos korszerüsitése és kiegészítése. 4. Az oktatás tudományos és eszmei színvonalának emelése érdekében hasznosítani kell a külföldi felsőoktatás tapasztalatait. Ezért tovább kell fejleszteni a nemzetközi kapcsolatokat a szocialista táboron belül, de a lehetőségekhez mérten a nem szocialista világ országaival is. Szükség van külföldi ösztöndíjrendszerünk átalakítására is. Külföldi tanulmányokra általában egyetemet végzett fiatal szakembereket kell kiküldeni. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy az egyetemi alapképzés megszerzése után felsőbb évfolyamú hallgatók a hazai egyetemeken nem képviselt szakokon, illetve idegennyelvi szakokon külföldi egyetemi tanulmányokat folytassanak. A külföldi ösztöndijakat országos pályásat alapján kell odaítélni a létrehozandó Országos Ösztöndij Tanács közreműködésével. Fokozatosan újjá kell szervezni a külföldi magyar intézeteket, melyek magyar ösztöndíjasok külföldi tanulmányi központjaiul szolgáltak és uj intézeteket kell létrehozni elsősorban a szocialista tábor országaiban. . A levelező és esti oktatás, mint a felnőtt dolgozók egyetemi tanulásának rend szere - szocialista felsőoktatásunk egyik igen fontos vivmánya. Ennek ellenére az egyetemeken ez az oktatási forma ma még általában nem részesül kellő fi gyelemben. A kormány szükségesnek tartja a levelező oktatás fejlesztését, színvonalának jelentős emelését, módszereinek tökéletesitését. A levelező oktatás munkájábanne csak fiatal oktatók vegyenek részt, kapcsolódjék'be ebbe, a tanszemélyzet vezető része is. Az ország teherbíró képességéhez mérten, folyamatosan növelni kell az állami anyagi támogatás mértékét, olyan szakokon, ahol a levelező utón folyó képzés jellege a többszöri utazás, esetleg többnapos előkészítő tanfolyam vagy gyakorlati foölalkozás miatt ezt megköveteli. . Mind az ipar, mind pedig a tudomány fejlődésének elengedhetetlen feltétele a termelés és a tudomány szoros kapcsolata. Ezért a Kormány szükségesnek tart ja, hogy az egyetemek kivegyék részüket az iparfejlesztés tudományos alapjainak kidolgozásából. II. A felsőoktatás szervezeti kérdései 1. A felszabadulás óta eltelt időben uj tanszéke^, karok, egyetemek létesítéséül olyan felsőoktatási rendszert teremtettünk, amely megfelelően ki tudja elégiteni a fejlődő szocialista társadalQm szakemberszükségletét. Ezért felsőoktatási hálózatunk kiépítését befejezettnek kell tekinteni, a következő években legfeljebb olyan módosításokról lehet szó, amelyek az adott területen tökéletesebb megoldást hoznak, dé a felsőoktatás egészét nem érintik. így a debreceni egyetem teljessé tétele indokolttá teszi annak megvizsgálását, nem volna-e célszerű a pécsi jogi kart Debrecenbe áthelyezni. Hasonló meggondolás- 15 -
