Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. szeptember 21. , Össztanári értekezlet - Marosán György államminiszter beszéde
3 gitsége nélkül. Minden ténykedésükkel politizálnak. Arra kell törekedni, hogy az intézetekben lévő pártcsoport, a kommunisták üljenek össze, beszéljék meg a problémákat, a profesz- szorok közeledjenek a pártcsoporthoz és igényeljék ezt a segitséget. Azért veti fel ezeket a problémákat a profésszoroknak^ hogy kérdést tudjanak feltenni, ha bizonyos részekben nem látnak világosan. Ugyanez a helyzet az ifjúsági szervezettel, örvendetesen erősödött az ifjúsági szervezet? sokkal jobban tudnak együtt dolgozni velük, mint a_ régi ifjúsági szervezettel. Látták ezt az I.évesek felvételénél, beiktatásánál, tehát ebben a KISZ munkába igyekezni kell folyamatosan belekapcsolódni. Ennek módja a professzorok részér ről az évfolyamértekezleteken való részvétel. Ennek végre valósággá kell válni. Októberben az I.évfolyam értekezletét megtartják, az volna szükséges, hogy a dékánok résztvegyenek minden évfolyam értekezletén, a tanárok közül pedig azok, akik az évfolyamot oktatják. Itt felvetik a napi problémákat az ifjúság részéről, ha ott vannak a professzorok és a KISZ együtt igyekeznek erre választ adni, s igy közvetlenül befolyhatnak az ifjúság nevelésébe. Másik módja a KISZ támogatásának a diákotthonokkal való foglalkozás. Minden diákotthonhoz tartozzék több patronáló tanár, bőven jut a taná-~ rok létszámából, hogy minden diákotthon 2-3 szobájának 1-1 patronáló professzora legyen._.Ez 30-40 hallgatót jelent, s ha ezekbe a szobákba hetenként egyszer ellátogatnak a professzorok és beszélnek a fiatalokkal, kialakul az a kapcsolat, amivel nagy mértékben tudnak segiteni- a KISZ nevelő munkájában. Azért hangsúlyozza ezt annyira, mert mindnyájan tudjuk, hogy az elmúlt 12 év alatt a szakmai oktatás terén hatalmasan előrehaladtak. De nem mondhatják ugyanezt a szocialista emberré nevelés módszeréről. - Nem találták meg a megfelelő módszereket erre, mert ha megtalálták volna, akkor 1.000-1.200 munkás-paraszt ifjú nyilván fegyverrel-védte volna egyetemét, nem pedig résztvett vagy hallgatott a zavarkeltés idején. Ezért keresik ezt„ a módszert és ezért emliti ezt a pár módot, amivel az ifjúság nevelóéét befolyásolni tudják. Beszélni kell az u.n.káder kérdésről. Akiktől már további fejlődés nem várható, akik erre már megérettek, azokat át kell adni az egészségügy más területére. Mindenki azt hiszi,
