Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

I. ELVI ÉS TÖRTÉNETI ALAPVETÉS

1. A Horthy fasizmus művelődéspolitikája a "burzsoázia és a feudális 'elemek osztályuralmának eszköze volt. A legelemibb ismeretek terjesztésére is csak a néptömegek fokozott kizsákmányolása és az imperialista háborúra való felkészülés szempontjából gondoltak. Fő célkitűzésük az volt, hogy az uralkodó osztályok müveló'dési monopóliumát megó'rizzék s az értelmiséget felhasználják az uralkodó osztályok népellenes és nagyhatalmi soviniszta céljainak propagálásé ra.*

A feudális maradványokkal telitett tőkés rendszer talaján az uralkodó osztály müveló'déspolitikája által gátolva a magyar közműveltség lényegesen nem fejlődött. Az állítólagos magyar "kulturfölény", amelyet a rendszer ideológusai a szomszéd népek elleni hangulatkeltés céljából oly sokat emlegettek, papiron meglévő, de meg nem valósuló iskoláztatási törvényekben, a munkás és paraszt fiataloknak a középiskolákból és felsőiskolákból való kirekesztésében, a város és a fqlu szembeállításában és kulturális ellátatlanságában, az értelmiségnek a néptől való elszigetelésében, az állástalan diplomások tömegében, a reakciós, klerikális előítéletek és fasiszta nézetek uralmában állott.

. Nem csoda, ha ilyen körülmények között az értelmiség legjobbjai a művészet, tudomány, közoktatás és népművelés terén csak a rendszer ellen vivott - nem egyszer tragikus kimenetelű - harcban érhettek el eredményeket. Életművük - Bartóké, Kodályé - szemléletesen mutatja, hogy a néppel való egybeforrás előfeltétele az igazi nagy alkotásoknak.

De a fennálló viszonyok ellen radikálisan csak a magyar munkásosztály, a forradalmi munkásmozgalom vehette fel a harcot. Csak ez mutathatott rá, hogy a kulturális viszonyok gyökeres megváltoztatásának alapvető feltétele a feudális maradványok felszámolása és a kapitalizmus megdöntése. A Magyar Kommunista Párt azonban közvetlenül is állást foglalt kulturális kérdéseink fejlődésében: szenvedélyesen leleplezte a Horthy fasizmus művelődéspolitikáját, harcolt a magyar kultúra egészséges kibontakozásáért, s a magyar múlt haladó kulturális örökségére és a szovjet kultúra vívmányaira támaszkodva megtette az adott viszonyok között lehetséges kezdő lépéseket az uj szocialista kultúra felé. Nem utolsó sorban ezzel biztosította befolyását a magyar értelmiség leghaladottabb rétegére, amelynek soraiból számosán váltak a párt ügyének odaadó harcosaivá. Nem véletlen az sem, hogy az elmúlt korszak művészetének legmagasabb csúcsain, amelyek már a továbbfejlődés szocialista irányát jelezték, József Attila költészete, Der- kovits festészete a kommunista munkásmozgalom ihletésére jött létre.

"Nem véletlen, hogy honvédelmünk hivatott vezetői részéről többszörösen elhangzott az óhaj, hogy a korszerű honvédelem érdekében pótoljuk a népiskolai nevelés és oktatás hiányait. Nem véletlen, hogy a közigazgatás emberei, az ipari és mezőgazdasági érdekképviseletek /vagyis a tőkések és földbirtokosok/ hasonló, követelményeket támasztanak" - irta a háború közvetlen előkészítése idején Hóman Bálint kultuszminiszter, fasiszta háborús bűnös. /Néptanítók Lapja 1940. 397• lap./- 3 -