Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

Az anyagi megbecsülés tekintetében ugyancsak merülnek fel jogos kívánalmak, minthogy különösen a hosszabb szolgálati idővel rendelkező gyógyszerészek bérrendszerében fejlődés- és emelkedés nem mutatkozik, ami jövőjük kialakulásában sivár képet mutat. Ezt már a fiatal nemzedék is mint elkedvetlenitő momentumot eral< geti az egyetemen. Ugyancsak sok elkeseredést okozó tény az, hot a gyógyszerészek nyugdijkérdése máig sem nyert kedvező megoldás' s ennek folytán a munkaképtelenség határán álló igen öreg, rokkí gyógyszerészek is kénytelenek fáradságos, sokszor éjjel-nappal egybefolyó munkát végezni a jól megérdemelt nyugalombavonulás helyett*

Az egyetemi gyógyszerésiifjuság nevelésében az emlitett nehézsé, komoly hátrányt jelentenek.

A gyógyszeré szék,különösen vidéken, a gyógyszerellátáson kivül kétségtelenül politikai szempontból is bizonyos fontos szerepet töltenek be, merthiszen hagy hatással vannak az irántuk általáb nagy rokonszenwel viseltető egyszerű emberekre, a falu népére, akik mindennapi, főleg egészségügyi, de egyéb kérdésekben is tanácsért bizalommal fordulnak a gyógyszerészhez. Az elkeserede ember pedig nem alkalmas népnevelő munka teljesítésére.

A természettudományi- és egészségügyi kultúra terjesztésében szi fontos feladatot töltenek be a gyógyszerészek s ennek eredménye ségét ugyancsak nagymértékben szolgálná nagyobb erkölcsi és any megbecsülő sük.

Itt kivánjuk megemlíteni azt is, hogy az egyetemi ifjúság nevel sében az oktatók tevékenységét súlyosan hátráltatja az a tény, hogy a hallgatók jórésze s közöttük a munkás- és parasztszármáz is legsajátosabb érdekeikkel kapcsolatban is gyakran érthetetle feltűnő és sajnálatos passzivitást mutatnak.

II. Oktatás.

A./ l/e/ és 2/e. Az alsó- és középfokú oktatásban különösen az általános iskolában gyakran hallott panasz a gyermekek átlagos értelmi színvonalát meghaladó kívánalmak és igények felmerülés« Ez a "Sokat markol, keveset fog" elv alapján is komolyan helyt« tendő. Nincs idő az ismétlésre, nem fejlődik ki a memóriáké szs<

E kérdés megoldása nagymértékben szolgálná elsősorban a munkás parasztszármazásu gyermekek jobb érvényesülését, további külön; felsőbbfoku tanulmányaikban s magasabb értelmiségi kvalifikáci megszerző sében.

A középiskolákban mutatkozó hiányosságok különösen az egyetemi felvételi vizsgák során ütköznek ki, amikor is gyakran megálla pitható elmaradást látunk az elemi számolási műveletekben, a m napi mértékegységek ismeretében, sőt a helyesírásban is. Ennek kiküszöbölésére az aritmetikai müveietekhek a középiskolák neg dik osztályában történő átismétlésére és felfrissitésére s az érettségi vizsgákon ilyen kérdések felvetésére volna szükség, ma nem történik meg.

Az egyes tárgyak tanításában a megfelelő szemlélet kialakitásá nagy súlyt kell helyezni. Az egyetemekre való előkészítés s ez kapcsolatban a helyes tanulási mód megtanítása is a középisko] feladata volna.

2./b. Nevelő munka. Mind az alsó, mind a középfokú iskolák tar nak nevelésében is komoly hiányosságok tapasztalhatók, amelyel különösen a közösségi életben mutatkoznak meg^hátrányosan. Fő! Fővárosunkban, ahol a lakosság száma rövid idő alatt megkötsz« ződött, tapasztalható a fiatalok neveletlensége, ami az utcai- 2 -