Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

3 tanak az általános műveltség gyarapításához és erkölcsös, fegyelmezett életre nevelnek. Az orvos diákotthonoknak akkora fontosságot tulajdonítunk, hogy helyesnek tarta­nánk a tervezetben, illetve a valóságban is a diákottho­nok kérdését szegénységünk ellenére is mielőbb, még a kö­vetkező 3 évben rendezni. Erre annál is inkább nagyobb szükség van, mert éppen a munkás-paraszt származású fia­talság lakik diákotthonokban, akiknek nyelvtudás, álta­lános műveltség terén nagyobb a hiányuk s akiknek neve­lésére különösen súlyt kell helyeznünk. Helyesen állapítja meg a tervezet, hogy a nagyarányú fej­lődés mellett_elmaaradtunk a laboratórium berendezés, mű­szerekkel való ellátás terén. Az orvostudomány fejlődése szoros kapcsolatban van a technika vívmányaival. Ez utób­biaknak hazai hiánya az orvostudományunkban súlyos lemara­dást eredményezett. Hiába rendelkezünk kiválóan képzett kutatókkal, ha pl. csak elektronmikroszkóp, izotopok, sőt egyszerűbb korszerű műszerek hiányában évekkel visszama­radunk, illetve reprodukálásra kényszerülünk. Nagy nehéz­ségek vannak intézeteink jelenlegi állapotának fenntartá­sában is. Egyes intézeteink elhelyezése, összezsufolása szinte lehetetlenné teszi a szakszerű munkát és rossz ha­tással van a nevelésre is, mert az ifjúságot olyan környe­zetben kell oktatni, ami már komoly veszedelemmel fenyege­ti a munkánkat. A tudomány munkásainak tevékenységét lényegesen előmozdí­taná a tudományos segéderők számának szaporítása. A kuta­tók kénytelenek idejük nagy részét olyan feladatokkal el­tölteni, amiket középkáderek elvégezhetnek. A programtervezetben hiányzanak olyan fonto® célkitűzések, amelyekKt az ipari fejlesztés mellett szintén fontosak. Ide tartoznak a/rákkutatás, a tuberculosis, a gerontológia

Next

/
Oldalképek
Tartalom