Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. május 14., VII. rendkívüli egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

Másolat* BUDAPESTI ORV OSTUDOMÁNYI EGÏETEM 1471/1957•R.sz, * Rektor Ur! Jelenten, hogy az idégennyelv oktatásával kapcsolatos kérdések megvi­tatására az Oktatási Bizottságot Összehívtam* Az értekezleten résztvett: dr*Földvári Ferenc, dr»Székessy Vilmosné, dr.Radnót Magda, dr.Végh Antal egyetemi tanár, űr.Kiss Ferenc egyetemi tanár helyett dr.Donáth Tibor adjunktus, dr.Tarján Imre egyetemi tanár helyett űr.Újhelyi Sándor docens, dr.Takács János vezető lektor, Gyeng< György osztályvezető és Halay Tibor az MSZMP képviselője. dr.lssekutz Bélát a bizottság elnöke felkéri dr.Takács János vezető lel tort, hogy ismertesse a bizottság tagjai előtt az idegennyelv oktatásá' val kapcsolatos beadványát. dr.Takács János; f. év április hó 26-án a Művelődésügyi Minisztériumbaj értekezlet volt, amelynek keretében az egyetemi és főiskolai nyelvokta \ tás kérdéseiről tárgyaltak. Több olyan problémát vetettek fel, melyek -Egyetemünket érintik, ezt kivánja itt előadni azért, hogy az Egyetem v< zetősége véleménye ismeretében megfelelő formában tudja képviselni in­tézményünket. A jelen helyzet, mely szerint az oktatás folyik az, hogy hallgatóink szabad választás alapján kötelező formában tanulnak egy nyelvet. Emellett fakultative más nyelvet is tanulhatnak. A kötelezően előirt nyelvi vizsgát 6 félév után tartoznak letenni. Kellő tudás ese­tén előbb is vizsgázhatnak. Fakultative tanult nyelvből is lehet vizsr gázni. A minisztériumban ezzel szemben felmerült, hogy: 1. / 1 helyett két nyelvet kellene oktatni, 2. / az oktatás ideje 3 helyett 2 év legyen, 3. / azonnal szakszövegolvasással kell kezdeni az oktatást. 4. / választható nyelvek: orosz, angol, német és francia /olasz és spa­nyol csak ott, ahol az egyetem jellege szükségessé teszi/ A Lektorátus Véleménye szerint a jelenlegi rend fenntartása látszik a leghelyesebbnek, az, hogy a hallgatóság egy szabadon választott nyelve- tanuljon 3 évig, a szakositás csak bizonyos alapn^elvi ismeretek elsa­játítása után történjék. Kívánatosnak tartja továbbá a Lektorátus, hog; megfelelő számú jelentkező esetén olaszt és spanyolt is tanulhassanak. A minisztérium javaslatával azért nem ért egyet, mert az orvosegyeteméi a sok szaktárgy miatt a hallgatók nem bimak el 2 kötelező nyelvet, en nek előírása nagy túlterhelést okozna. Ha a szabadon választhatóság fej marad 2 év a nyugati nyelvek elsajátítására nem elég, mivel nyugati ny< vek terén a hallgatók nagyrészének kevés előismerete van. A most folyó félévben kb. 110 hallgató tanul oroszt, 84 franciát, 593 angolt, 1022 németet, 14 olaszt és 4 spanyolt. A szabad nyelvválasztás során arány­talanságok adódtak, melyek e számokból is kitűnnek. Lehet, hogy a mi­nisztérium elgondolása ezt az aránytalanságot akarja megszüntetni, ezt azonban a jelen körülmények között nem tartja célravezetőnek. A helyes arányok kialakításához idő kell, biztos abban, hogy egy-két év alatt lényegesen más lesz a helyzet e téren. Javaslata az lenne, tekintettel arra, hogy az orosz nyelvet 8 éven át tanulták azok akik egyetemre kerültek és igÿ az általános nyelvi ala­pokat megszerezték helyes ha azonnal szakosított oktatásba részesülnek és 2 év alatt vizsgázhatnak /ha oroszt választanak kötelező nyelvként/ Más nyelvekből az előképzettségük a hallgatóknak jóval kevesebb, igy indokolt, hogy akik ezt választják 3 évi nyelvtanulásra kötele ztessene] dr.lssekutz Béla: az októberi események után sok helyen középiskolák­*/• и Jjo

Next

/
Oldalképek
Tartalom