Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. május 6., VI. rendkívüli egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

ne követelné meg a loylitást. Mégegyszer kéri a Tanács tagjait, hogy segitsék elő ezt a kérdést és a lebonyolitásnak ezt a módját.

Rektor ; először meg kell tárgyalni, hogy a minisztérium felé milyen előterjesztést tegyenek az egyetem vezetői, professzorok, docensek kérdésében. Elvileg kérjék- e a minisztériumot, hogy az egyetem vezetői, professzorai és docensei kérdését vizsgálja meg függetlenül a bejelentésektől, mert hiszen konkret bejelentésük nincs.

Balogh : véleménye szerint azzal kell fordulni a minisztériumhoz, hogy tudomásunk szerint a rendelet értelmében való bejelentés fenti személyekkel kapcsolatban nincs, amennyiben a minisztérium ezen kivül mégis szükségesnek látja fegyelmi ügyek le- bonyolitását, ez a minisztérium jogkörébe tartozik.

Rektor; 1950 óta vezeti ezt az egyetemet és eddig abban a^táv- eszmében^élt, hogy legjobb tudása szerint, az egyetem érdekében. Az volt az érzése, hogy az egyetemi munka és a professzori munka biztosítása, nyugalma, túlzásoktól való megóvása területén igen nagy eredményeket ért el a hat év alatt. Azt kellett tapasztalnia az októberi napokban, hogy a professzorok egy részében rendkivül erős ellenszenv van ezen vezetéssel szemben. Lehetséges, hogy személye antipatikus ezek előtt, s azért alakult ki ez a nézet, de fel kell tételezni, hogy nem ez volt az oka, hanem az a politikai vonalvezetés, amit alkalmazott az egyetemen. Mert ha nem igy volna nehezen volna elképzelhető, hogy amikor olyan nehéz helyzetben voltak, akkor egyes egyetemi tanároknak az volt a legnagyobb gondjuk, hogy összehivassák a tanácsülést és minél g yorsabban más egyetemi vezetést |létrehozzanak,/

Ezt nem tudja szó nélkül hagyni. Abban, hogy november 1-én 4srr^ gondoltak, hogy tanácsülést hivjanak össze és ezirányban beadványt intéztek hozzá, mégis politikumot kell hogy

lásstn. Azért nehéz tárgyalni ezt a kérdést, mert személyét érinti, de mégis meg kell emliteni. Mindenki előtt ismeretes, hogy milyen nehézségekkel járt ezekben a hónapokban az egyetem vezetése. Számára megdöbbentő volt, hogy a beadványt aláiró professzorok ezt kérték, mert ezekkel szemben mekkora erőfeszítéseket tett, hogy munkalehetőségüket biztosítsa, hogy nem kívánatos atrocitásoktól megóvja őket és ezeknek volt pont nem megfelelő a vezetése azokban a nehéz időkben és nem tartották szükségesnek hog у mellette álljanak, s mindezt politikai elgondolásaik kedvéért.

b&l